Debrecen közlekedési javaslatok

Mint minden magyar nagyvárosban, úgy Debrencenben is probléma az elmaradott közlekedési fejlesztések. Bár Debrecen az elmúlt időszakban, országos viszonylatban jó helyen áll ezen a téren, az elmúlt 50 év hiányosságait ez sem kárpótolta még.

A vasút jobb kihasználása és az agglomerációs utazási igények jobb kielégítése itt sem igazán valósult meg. Itt is leginkább a közúti és ipari igényeknek kedvező dolgok kerület kivitelezésre. Pedig tervek a közösségi közlekedésre ide is voltak bőven. A Nagyállomás megújítás, a 3-4 villamos, további troli vonalak...

A szerencse a szerencsétlenségben, hogy így legalább tényleg egyszerre lehet mindent fejleszteni, ami bár egyszerre nagyobb kiadást jelent, viszont így egység árra átszámolva olcsóbb. Azaz, ha egyszerre épül meg a vasút lesüllyesztése, földalatti parkolók, közmű és gyorsforgalmi út is, az egyben több, de egységenkénk meg kevesebb lesz az ára, mintha külön-külön építenénk meg.

De nézzük, hogy mit is jelent ez a valóságban.

Vasút

Körvasút és helyi közlekedés

Ahogy az a napokban a Budapest bérlettel kapcsolatban felmerült, tényleg érdemes lenne a Debreceni bérletet is kiterjeszteni a Volán és MÁV használatára is, de erről majd a későbbiekben beszélek bővebben. Ennek a fegyelembe vételével kell az alábbi javaslatokat megtekinteni.

Először is, a vasút keresztül szeli a teljes várost, és bár van több megálló is, azonban azok nincsenek érdemben kihasználva. A vasúttal érkezők 90+%-a a Nagyállomásra érkezik és onnan megy tovább. Ezen segítene, ha több megálló létesülne a város határain belül, és differentált vasúti szolgáltatás jönne létre, első sorban az agglomeráció kiszolgálására, másod sorban a helyi közlekedés jobb bevonására.

3-4 villamos helyett körvasút

Abból az árból, amiből a 3-as és 4-es villamos megépülne, a körvasutat is megvalósíthatjuk.

Északon egy átkötés létesítésével és a delták teljes kialakításával egy körvasút jöhet létre, mely biztosítaná, hogy bármely ágról érkező járat mindkét irányba körbe tudjon járni. Ennek a menetideje ca 15-20 perc, a megtett út függvényében.

Mint látható, különböző színekkel jelzett megállók szerepelnek a térképen. Ez azt jelenti, hogy az adott megállóban milyen besorolású járatok állnának meg. A magasabb besorolásúban a kisebbek rendre megállnak.

Azaz a HÉV minden "bokorban", míg a személy vonat már csak minden 2-3-ik megállóban állna meg. A gyorsvonat még ritkábban, csak minden 3-5-ik megállóban tenné meg a tiszteletét, ahol nagyobb utasforgalommal lehet számolni. És csupán kettő állomás lenne, ahol az InterCity vonatok is utascserét hajtanának végre. Igen, kettő, a mostani egy helyett.

Reptéri vasút

A mostani Hajduszoboszló irányából jövő (személyi) fővonalat a reptér felé kanyarítanánk el. Ezzel a menetidő bár növekszik 2-3 perccel, de bőven megéri, hogy aztán az repülőtér jobb megközelítést kapjon.

Országos helyett agglomerációs járatok

A mostani Debrecen - Budapest szakaszt kiszolgáló IC és gyorsvonat, és személyvonat rendszer helyett, az utóbbi kettőt, és továbbá az újonnan megjelenő HÉV-eket elsősorban az agglomeráció kiszolgálására vezényelnénk át.

A HÉV-ek a körvsasúttól maximum 25 perc távolságra (így a pálya és vonat sebessége határozza meg a távot) járnának el. Ez a tejles menetitőre vetítve azt jelneti, hogy 25 bejönni, 15-20 perc a körvsúton körbe menni, majd újabb 25 perc kimenni. Így 25+20+25 = 70 perces menetidővel számolva 90 perces ütemet lehet betervezni. Azaz másfél óránként tud egy vonat újabb vonalat teljesíteni. Avagy áganként és 90 percenként van szükség 1-1 vonatra. 

A személy vonatok már 40, míg a gyorsvonatok maximum 55 perc távolságra járnának el. Ezzel nekik 100 és 130 perces menetidejük, illetve 120 és 150 perces ütemben tudnának járni. 

De mit is takarna ez a valóságban?

Figyelembe véve a települések méretét is, nagyjából a fenti térképen látható megoldást.

(Ahogy az látható a járatok megye- és akár országhatáron át is ívelhetnek. De erről majd később.)

És most jön a trükk! Ugyanis, a járatokat úgy alakítanánk ki, hogy nem mindig ugyanazon az ágon járjanak a vonatok. Sőt! Sose ugyanazon, és a többi közül is mindig másikon. Ezzel biztosítva időegységekéként belül, az átszállás mentes agglomerációs közlekedést. Másrészt, a körvasúton olyan irányba menjenek a vonatok, hogy (összességében) több állomást érintsenek. Így nem fixen jobbos, vagy balos menet alakul ki, hanem váltakozó. Ennek inkább a helyi közlekedés szempontjából van nagyobb szerepe.

A HÉV járna a legsűrűbben, majd a személy végül a gyors vonatok. A gyorsvonatok az IC járatokkal kiegészülve látnák el a nagyobb távolságok kiszolgálását. Természetesen időszakokra is oszlana  a menetrend, mint nappali, csúcs idő, és igény esetén éjszakai, valamint hétköznap és hétvégi felosztás is szerepet kaphat.

Ennek megfelelően a HÉV-ek csúcsidőben akár 15 percenként is, nappal 30-60 percenként, míg este 1-2 járat is elég lehet. A személy vonatok 30-45, 45-60, éjjel max 1 járat is elég. A gyorsvonatok esetén éjjellel már nem is számolnék a távolság miatt. Csúcsidőben 60-90 percenként, egyéként 90-120 precenként is elég lehet járniuk.

De minen esetben a tényleges menetrendet igényfelmérés alpján kell kialíkítani!

A járatok pedig egyedi számozást kapnának, így a járat szám alapján is tudnák az emberek, hogy honnan hova tarta, és milyen sűrűn áll meg.

A Budapesti agglomerációs közlekedésből már ismeret G és S betűket kapnák a Gyors és Személvonatok, valamint a HÉV-ek természetesen a H-t.

A számok pedig az alábbi kép alapján a kiinduló ág plusz a cél ág alapján kapnák.

Azaz Hajdúböszörményről egy HÉV Hajdúsámsonba H13 járatszámot kapna, míg a viszontjárat a H31-et. Egy Tiszafüred Nagykereki pedig G97-es járatszámmal közlekedne.

Mint az feltűnhetett 8 ág 9 számot kapott. Pontosabban hiányzik az 5-ös számozás. Ennek okát a most következő téma, a helyi közlekedésen belül is a buszok adják meg.

Helyi közlekedés

A helyi közlekedés is több szintre oszlik. A villamos és a többi. A többi alatt természetesen a trolikat és a buszokat kell érteni.

Törzshálózat

Az egyszerűség, és a jobb átláthatóság kedvéért eztán a vasútat halvány szürke színnel fogják a térképek jelölni.

Troli

Itt látható két villamos, valamint a trolik hálózata. A sasszeműek egy kis csintalanságot is észrevehetnek, miszerint több a trolivonal, mint az a valóságban létezik.

Ennek fő oka, hogy a belvárosban csak elektromos közösségi közlekedési eszközöket szánnék. Másodlagos oka, a több lehetőség (járatokban), és az alternatív útvonalak, valamint felújtás, üzemzavar esetén is lenne más opció.

A törzshálózat jelenlegi járatai megtartják a számozásukat, és az esetleges további járok is a 10-es számig kaphatnak menetjelölést. 

Villamos

Mindössze 1,5 kilométer vágánypár kiépítésével a két villamos vonal összeköthető, ezzel is sok lehetőséget biztosítani.
De ugyanígy alternatívaként a Pallagi és Móricz Zsigmond utakon át is megtörténhet az összeköttetés. Ez esetben a 1,5 km helyett 2-2,5 km vágány fektetése szükséges.

Így akár egy 1A és egy 2A betétjáratokat is létre hozhatunk, melyek a másik végkörén is körbe járnának.

Ehhez a végköröket is teljen körbe járhatóvá kell tenni. Viszont viszonylag kevés befektetés mellett nagyon sok pluszt lehet kihozni a hálózatból.
Még egy felújítás, baleset esetén is rendkívül hasznos tud lenni.

Akár felváltva is járhatnak az 1 és 1A, valamint a 2 és 2A, de lehet, hogy bőven elég, ha csak minden harmadik, negyedik járat lesz A betétjelzésű.

Buszhálózat

Ezeket kiegészítve alkottam meg a jelenlegi hálózat alapján, egy a vasúthoz hasonló körjáratos, kiágazós buszhálózatot.

Itt nyer értelmet, hogy a vasútnál miért nem volt 5-ös számozás.

Szóval itt is a buszok fixen kétjegyű számozással közlekednénk a kiinduló ág és cél ág alapján.

Valamint, ahogy az látható az ágak valójában egy-egy kört alkotnak, ennek megfelelően óramutató járásával megegyező irány az alap, az ellenkező az A betétjárat számot kapnák. Ezek felváltva lennének használva. Így minden körágon a busz egyszer egyik, egyszer másik irányba járják körbe.

Itt is mindig egy másik ágra járnának át a buszok, ezzel az átszállásokat csökkentve.

Valamint, a feketével jelzett belső körön, a nagyobb vonalat (több megállót) járnák a buszok körbe, ahogy a vasútnál is. Azaz a belváros körül, ezzel környezeti szempontból tehermentesítve azt.

De a közlekedés nem csak a városon belül történk, busszal sem. A nagyobb távolságra kijáró vonalak pedig a B betétszámot kapnák, és szintén a feketével jelölt körön tovább haladva mindig egy másik ágon járnának aztán ki. Nyilván valóan, ezek ritkábban járnának, és összhangban a HÉV-ekkel. Egyrészt arra ráhordást is tudnak végezni, másrészt, ne egyszerre jöjjön a busz is és HÉV is, ezzel jobb időlefedettséget érve el.

Itt kivettem a villamos és trolik hálózatát, hogy jobban látható legyen a teljes buszos rendszer.

Ilyen küljáratból már csak 7 van a 9 helyett. Ezeknek bővn elgég lehet 1-2 óránként járniuk. De ugye itt is igyénfelmérés alapján szabad csak a menetrendet megalkotni.

Ezen felül már csak a Debrecenen belüli külső városrészek összeköttetése maradt ki. Ehhez 4 járatot alkottam meg, melyek a C betétszámot kapják meg, valamint a városzrészek közötti számozást.

Itt szempont volt a reptér elérése, és a vasútra való ráhordás is. Annyi kiegészítéssel, hogy az északi részen a TEVA-nál a buszok a leendő vasútig is kijárhatnak, ha úgy van rá igény.

Menetrend

A buszos vonalak (alap/A és C járatok) úgy lettek kialakítva, hogy nagyjából 10 km-es távok legyenek. Ezt a buszok megállásokkal együtt cirka 20 perc alatt teljesítik. Az alapjáratoknál ez duplázódik, és hozzájön még a maximális 6 km-es belső körjárat menetideje is, ami 10-12 percet jelent. Így összesen 50-55 perces menettel lehet számolni. Ami akár órás ütemet is lehetővé tesz.

A C betétjáratok pedig tisztán 20-25 perc alatt teljesítik a távokat. Így ezek legsűrűbben is 30 percenkként indulhatnak.

Természetesen ettől a valóságban eltérhet a menetrend a helyi viszonyok miatt, de alapnak megteszi. Én átlag 30 km/h menettel számoltam a megállások és a forgalom végett.

Közút

Tudom, hogy az elmúlt évtizedben ebben sokat fejlődött a város. Legalábbis voltak benne változások, amik ha más nem, de útfelújításnak elmentek.

Gondolok itt az egyirányúsításokra, a buszsávokra, mélygarázsra is.

De a várost elkerülő forgalom számára már jó ideje ott van az M35, de tudjuk, hogy azért az messzemenőn nem csökkentette a városi közlekedést. Még az áthaladót sem.

Erre két jó megoldást látok.

Egy külső körgyűrűs 2×2 sávos opció, mely a város méretéből adódóan maga is nagy lenne. De tényleges elkerülést tenne lehetővé.

A másik opció drágább, de több lehetőséget foglalhat magába. Ez az U vasút lesüllyestésével együtt egy 2×2, de akár 2×2+2 sávos megoldást is kínálhat. Továbbá parkolók kialakítását és közműhlózatot is akár.

6 köztes csomóponttal:

• Sámsoni út
• Faraktár utca
• Mikepércsi út
• Szoboszlói út
• Kishegyesi út
• Balmazújvárosi út

Ezzel a megoldásslal a városon belüli közúti közlekedés is javítható, mert lámpa mentesen, 2×2 sávon, akár 80, vagy 100 km/h-val is lehetne haladni. Továbbá a vasút elvágó jellegét is meg lehet szüntetni, amennyiben azt is lesüllyesztjük.

A földalatti rendszer

Az olcsóbb megoldás egy két szintes földalatti opciót jelnt, ahol a -1 szinten a vasút, a -2 szinten a közút helyezkedik el.

Ahol nincs vasúti megálló, ott a vasút haladhat bent középen, vagy végig ott, de akkor nem közösperon, hanem két különálló kerülne kiépítése. Ahol nincs peron, azaz megállója a vasútnak, marad hely a közút számára parkolók kialakítására.

Így a fel és lehajtók nem egy lejtővel, hanem egy megszakítással, két szakaszban történne meg.

A felszínen egy-egy körforgalommal oldhatók meg a kapcsolatok, a többi felszíni úttal. Ezek lehetnek egy vagy két sávos, turbó körforgalmak is, de akár több sávos, körgeometriás lámpás kereszteződések is, mint Győrben is van.

Zónarendszer

3 zónát alakítanék ki, mely a jegyek, bérletek és a parkolási rendszert is befolyásolná.

Parkolási rendszer

6 P+R kialakítása a főbb utak, és vasúti vonalak találkozásánál. Ahol lehet, ott a buszos közlekedést figyelembe véve is alakítani ki. Ezeket is igény felmérés alapján méreteznénk, a pár százastól, akár a több ezresig is. Viszonylag olcsó, bővíthető, egyszerű vázszerkezetes parkolóház(zá) kialakítható megoldást tudok elképzelni. A sima nyílt, leaszfaltozott pakolótól, a pakolófedeles (egyszerű vázszerkezet, acéllemezes, vagy betonos fedéllel, egészen a teljesen zárt parkolóházig.

• 1 Nyulas
• 2/3 Pallag
• 4 Kondoros
• 6/7 DIP (Déli Ipari Park)
• 8 Ebes
• 9 Kismacs

A P+R parkolók az A és B zóna határára kerülnének, így mindkét zóna jegyeivel és bérleteivel is igénybe lehetne venni az ottani megállókat.

Ha már a kellő P+R parkoló kialakításra került, akkor akár a teljes A zóna fizetősség tehető, ezzel a városban autózók és parkolók száma csökkenthető, valamint a lakossági parkolást lehet előnyben részesíteni. De helyi lakosok is igénybe vehetik a P+R parkolókat, kedvezményesen.
Ennek fényében a nagyobb lakótömbök közelében rövid idejű parkolók is kialakításra kerülhetnek, ahol max 10-15 perc a várakozási idő. Ennyi elég kell legyen a bevásárlást kipakolna, vagy az utazáshoz szükséges csomagokat. De akár költözéskor is használhatók ezek, természetesen olyankor hosszabb ideig.

Jegy és bérletrendszer

A, B, C, AB, BC és ABC jegyek és bérletek kerülnének bevezetésre. Az A, B és a C bérletek a mostanitól olcsóbban lennének elérhetők, az AB bérlet kerülne nagyjából annyiba, mint a mostani. A BC valamelyest drágább, és az ABC meg úgy másfélszerese.
Ezen bérletekkel minden DKV, MÁV és Volán járata az érvényességi területen belül használható lenne. A területhatárokon fekvő megállók mindkét bérlettel és jeggyel is igénybe vehetők, illetve a területhatárán túli 1 megálló is - ha elfelejtene valaki leszállni, ne legyen gond.

Ennek megfelelően nagyjából így alakulhatna a jegy és bérlet rendszer:

A napi jegyek (24 órás, 72 órás, 1 hetes) esetében, pedig bevezetésre kerülne két opció is.
Az első, hogy P+R verziók is lennének. A másik pedig a többségi kedvezmény, azaz 5 főig növekszik az összár, de csökken a /fő ár:

De akár havi, negyed éves, és éves bérletek esetén is lehet akár P+R opció.

A teljes térkép egyben

Új választási és politikai rendszer

 Mi a probléma a mostani rendszerrel?

Először is, hogy aránytalan. Figyelmen kívül hagy sok mindent, és könnyen befolyásolható (csalással is).

Hogy régi, elavult dolgokra alapoz. Mint az ideológiák (jobb-bal oldal). Ehhez még több más ideológiákat is párosít, amik egyébként teljesen függetlenek lennének, csak kifacsarják őket, hogy rosszként állíthassák be.

Ugyanezen ideológiák felhasználásával elhitetik velünk, hogy ezek mentén jobb lehet, ha ugyanilyen ideológiákat vallók vezetik az országot. Elméletileg. Aztán közben meg maximum a látszatát tartják fennt.

Továbbá a vallási oldalt is ugyanígy használják fel. 

Tehát maga a párt rendszer elavúlt, hülyeség. Miért egyetlen egy arccal ellátott, állítólagos ideológiát képviselő ember csoportra (pártra) kell nekem szavaznom? 

Az arcomba nyomják Orbánt (Fidesz), Dobrev Klárát (DK), Gyurcsányt (MSzP), Donát Annát (Momentum)… Közben meg jó formán egyetlen egy másik embert sem ismerünk meg a pártból, pláne nem azt, hogy ha ők nyernének, kik milyen pozícióba kerülnek majd, és mi lesz a feladatuk. 

Igen, kell leadniuk egy személyi listát, kormány alapításhoz, de ezt egyáltalán nem kötelesek betartani, és még csak azt sem, hogy kinek milyen munkaköre, feladata lenne... Simán csak egy lista. 

Szóval, részemről felejtsük el a pártokat. Hiszen nem filozófust keresünk, hanem a közügyek ellátására embereket. Akiket nem a kinézete, vallása, neme, szexuális beállítottsága, ideológiája.… alapján kéne megítélni, hanem a tudása és tettei alapján. Ahogy azt bármely munka esetén is (kéne). 

Tehát a választási rendszerrel a lefőbb probléma, hogy alig pár ember dönt a módszerről. Igen, szavazni a teljes parlament szavaz (199 ember), de ott már csak annyi dől el, hogy az új ötletet (módszert) elfogadjuk, vagy marad a legutóbbi. De valójában alig pár fő dolgozza ki a soron következő választási rendszert. 

Szóval, sem a módszer kidolgozása, sem a módszerek közül való választás sem szabad választás. Mindig is az aktuális kormány munkája és döntése. Főleg, amióta ⅔ van…

De akkor mi lenne a megfelelő eljárás? 

Választási rendszerek választása

Egy szabad rendszer. Egy online felület, ahova bárki feltöltheti a választási rendszer ötletét. (Nyilván a mostani és bármely régebbi rendszert is be lehet adni) Ezt bárki, bármikor megteheti. Ezen ötletek aztán elévülés nélkül bent maradnak a rendszerben.

1) Választási rendszerek elbírálása

Amikor kiírása kerül a választási rendszer, akkor azt megelőzően, első körben a választást megelőző 2 hónappal, egy hónap áll rendelkezésre az addig az időpontig bekerült választási rendszerek elbírálásra. értesítést kapnak a felhasználók (szavazattal rendelkező állampolgárok), hogy a beérkezett szavazási metódusokat értékeljék (újra). Mely 3 státuszban állhat:

- Nem jó / tetszik 

0 Nem tudok, nem akarok dönteni 

+ Jó, megfelelő, elfogadható 

Alap esetben mindegyik 0 értéken áll, és amíg azt nem módosítja (először!). Ha már korábban változtatott rajta, akkor azon az értéken fog állni az aktuális választási rendszerek bírálásakor. Ez esteben is módosíthatja, de mindenképp kell egy megerősítés a döntésről, azaz egy [OK] / [Kész] gombbal.

Az első kör lezártával lesz látható a -/0/+ %-os arány, azért, hogy minimalizáljuk a befolyásolást. (ne a többség szava alapján döntsön). Azon metódusok, melyek legalább az 50%+1 fős + értékelést elérik, bekerülnek a második fordulóba. 

Ha nem kap kellő számú metódus elegendő %-ot, akkor a legnagyobb 3 %-ot kapó metódus kerülne tovább a második körbe.

2) Metódus kiválasztása 

Ebben a szakaszban pontozzuk a bekerült metódusokat. A bekerült metódusokat sorrendbe állítással értékelhetjük. Ahol az 1-es a legjobb és a magasabb értékkel csökken az értékelési ráta.

Legalább egyet/hármat sorszámmal kell ellátni, a többi X-elhető, azaz 0 pontot adunk annak/azoknak. 

Majd fordított sorrendű pontszámot kapnak a metódusok. (Azaz 7 metódus esetén az első helyre értékelt 7 pontot a második 6-ot … kap.) 

Azzal a metódussal kell az aktuális kormánynak a soron követelő választást lebonyolítania, amelyik a legtöbb pontot kapta. Döntetlen esetén az nyer, amelyik régebben volt alkalmazva, vagy még soha. 

Ha még így is döntetlen lenne, az amelyik a magasabb mázli faktort kapja még az egész folyamat elején (Tehát még az előtt, hogy bárki is egy sorrendet állíthatna be). 

Erre egy hét áll rendelkezésre.

3) Kiegészítő rendszerek kiválasztása

A kiválasztott metódushoz akár kiegészítő rendszerek is kerülhetnek. Ilyen, például az én ötletem, a pártrendszerekhez:

Üres párt metódus:

Azaz a nem szavazók szavazata kerülne az Üres Pártba. Innentől kezdve, minden ugyanúgy folyik le, mint ahogy az a fő metódusban van. Azaz az Üres Párt a nem szavazók után kapna mandátumokat, melyek a gyakorlatban üres székeket generálna a Parlamentben, melyek után a szavazásoknál örökös tartózkodással szavaznak.

5%-os bekerülés:

Szükséges-e az 5% a Parlamentbe kerüléshez? Szerintem nem. Ha kevesebb százalékkal is tud valaki mandátumot szerezni, akkor miért ne? Ezzel is nehezítve a 2/3-os arány elérését.

Erre újabb egy hét áll rendelkezésre. Az első fordulóban leírtak szerint, azaz a - / 0 / + szavazással, és az 50%"1 szavazat eltérésesével az életbe léptetéshez.

4) A választás előkészítése 

Erre az aktuális kormánynak további 2 hét áll rendelkezésre, hogy előkészítse, és egy nap alatt lebonyolítsa a választásokat a megszavazott főmetódus és kiegészítő metódusok alapján

5) A választások lebonyolítása

Mivel itt nagyon érzékeny adatokról van szó, ezért az adatok biztonsága az egyik legfontosabb dolog. De közben meg fontos az adatokhoz való hozzáférés is. Ráadásul több formában, szinten. Egyrészt az egyén saját adataihoz, és a központnak is az összesített adatokhoz. Ehhez először is egy legalább 2 lépcsős bejelentkezésre van szükség!

Ebből látszik, hogy leginkább digitális megoldásban gondolkodok. De valóban, gondolni kell azokra is, akik nem tudják, vagy nem akarják a digitális eszközök használatát igénybe venni.

Ha valaki papír alapon kíván szavazni, ahhoz is generálni kell egy QR kódot (amit a digitális szavazásnál is megtörténik, csak nem feltétlen kell a QR-kód közvetlen használatát igénybe venni, közvetetten is regisztrálható), amit viszont a szavazóbizottságnak aktiválnia, és lezárnia is kell.

Az aktiválás egy egyszerű beszkennelés, melyet követően 5-10 perc áll rendelkezésre a felhasználáshoz.

Ha az "urna" egy digitális beolvasó, ami nem csak a QR kódot zárná le, hanem a kitöltött papírt is azonnal digitalizálná. Így nem kéne azt manuálisan bevinni. A beolvasót az urna lezárásával egy másik urnára lehetne átrakni.

Az adatok tárolása egy blockchainben (azaz blokkláncban) történne letárolásra, így minimalizálva az illetéktelen beleavatkozást. Így a megfelelő azonosítóval, mindenki hozzáférhet a saját adataihoz, miközben mások nem, és a központ is hozzáférhet a megfelelő adatokhoz anélkül, hogy tudná, hogy az kihez is tartozik.

A blokklánc alkalmazásával egyértelműen kiiktatható a központi beavatkozás és egyoldalú befolyásolás. Másrészről a szavazat számlálók befolyása is minimalizálva van, mivel leginkább csak a személyek visszaigazolására szorulna vissza a tevékenységük, illetve a szavazóhelyiségben a segítség nyújtásra. Ugyanis a szavazatok mind digitálisan egy-egy blokkba kerülne lefűzésre, melyben csak maga a leadott szavazat lenne nyilvános adat, így azt, hogy kihez tartozik, nem követhető vissza. Valamint az összeszámlás egy egyszerű összegző program is képes végrehajtani. Azaz, a nyílt adatokhoz bárki hozzáfér, és egy táblázatkezelő programmal is könnyedén ellenőrizheti, hogy a valós adatokkal számol e az aktuális kormány.

És mindezek lehetővé teszik, hogy akár otthonról, vagy mobil telefonról lehessen szavazni. Azaz bárhol a világon, ahol van internet hozzáférés, és kellő azonosítás (felhasználó + jelszó [Ügyfélkapu], telefonos visszaigazolás [SMS, applikáció, e-mail], eSzIG). Ennek folyamatát bárki, bármikor kipróbálhatná, hogy amikor éleben kell használni, ne kelljen aggódni, szorongania miatta.

De nem csak a szavazók lehetnek bárhol, hanem a szavazók azonosítását végző személyek is. Bár ez ma már automatikusan is, számítógépekkel is elvégezhető akár.

A szavazók értékelhetik is a felügyelő, lebonyolító személyeket, gépeket is, ezzel a jövőbeni megbízhatóságukat is deklarálni lehet.

És a köztes megoldás, hogy a helyi központban történő, személyes szavazás estén tablettel ellátott, szavazó fülkék lehetősége. Itt a QR-kód felhasználásával lehetne a szavazatot érvényesíteni.

Online népszavazás

A fent leírt választási rendszerek választásához hasonlóan akár népszavazást is lehetne kezdeményezni, ugyanabban a rendszerben.

1) Ötlet, kérdés beadása

Bárkinek, bármikor lenne lehetősége egy ötletet, vagy kérdést beadnia. De ez nem feltétlen jelenti, hogy mindenkit érint a dolog! Azaz, nem feltételen országos népszavazásra kell gondolni. Lehetőség lenne kisebb területre korlátozott szavazásra is. Regionális, megyei, település szintű szavazásra is lehetőség lenne. Így ezt is meg kell adni az ötlet, kérdés beadásakor.

A beérkezést követően automatikusan mindenki értesítést kap arról, hogy bejött egy újabb népszavazás.

A digitálisan nem élők miatt is, és azért, hogy ne legyen feleslegesen sok idő a népszavazásokkal történő foglalkozás, így heti szintre bonthatjuk ezt.

Pontosabb, a beérkezéseket egy hétig gyűjtjük, azán erről mennek ki az értesítések egyben. 

A levelek kézbesítési ideje miatt, nekik kevesebb idejük marad, de így is kellő időt biztosítva számukra is a szavazásról.

2) Az ötletről, kérdésről döntés

Ahogy azt a választási rendszernél is láthattuk egy egyszerű - / 0 / + szavazással döntünk arról, hogy akarunk e foglalkozni a beadott szavazással. Itt is az 50%+1 fő az alap szükségesség a továbbjutáshoz, de akár lehet könnyített 33%, vagy nehezített 67% elérésre is lehetőség van. Utóbbi például az EU csatlakozás, vagy kilépés lehetősége esne.

3) Kiegészítő ötletek, kérdések

Azért, hogy ne kelljen külön foglalkozni minden ötlettel, ha valaki bead egy ötletet, és úgy döntünk, hogy foglalkozzunk is vele, akkor lehetőséget kapunk arra is, hogy azt kiegészítsük. Így az adott témát jobban körbe járhatjuk, jobban lefedni azt.

Ezen kérdések, ötletek beadására egy hét állna rendelkezésre. Azt követő héten pedig ezek bekerüléséről szavazni, szintén a -/0/+ rendszerben, és az 50%+1 eredményesség tovább jutáshoz.

4) Szavazás

Az ezt követő két hét állna rendelkezésre a kész népszavazás kitöltésére.

Bármely résznél is járjunk, csak is digitális megoldásban lehetne a szavazásokat leadni. Ehhez, akik nem tudják, vagy akarják otthon/mobilon megoldani, számukra lehetőséget biztosítanánk minden város-/faluházán, okmányirodában, és egyéb önkormányzati intézményékben. De nem csak egy-egy számítógép lenne kihelyezve, ahol ez megoldható, hanem, ha valakinek szüksége van rá, akkor személyi segítségnyújtást is kaphat.

5) Megvalósítás, életbe lépés

A szavazás lezárását követően az illetékeseknek alapesetben egy hónapja áll rendelkezésre, hogy azt érvénybe léptessék, megvalósítsak. természetesen a megvalósítás nehézségétől függően ez kibővülhet.

Közbeszerzés

A közbeszerzés kicsit összetettebb kérdéskör már.

Költségvetés

A fejlesztésekre szánt összeg(eke)t meghatározzuk országosan. Ezeket lehet különböző csoportokra bontani, de nem feltétlen szükséges. Mint közlekedés, épület, köztér ... fejlesztés.

Aztán ezeket az összege(ke)t lebontjuk kisebb területekre:

• Régió (7)
• Megye + Budapest (19+1)
• Agglomeráció (járás) + Budapest kerületei (174+23)
• Település  (3 154)
• Közterület

Amikor a közbeszerzési ötleteket benyújtják, akkor annak méretével a területi besorolás is megtörténik. Így az is, hogy mekkora költségvetési keretből lehet lekérni hozzá összeget.

A költségkeret lebontása viszont nem tisztán lakosság, hanem lakosság és terület arányosan kell, hogy történjen.

Azaz, egy kis falu, ahol csak 300-an laknak ne túl kevés pénz jusson. Általában a kisebb lakosú településekhez több föld tartozik, egy a lakkoság/terület javít ezen. A városokhoz pedig jellemzően kevesebb terület tartozik, de ott pedig jóval nagyobb a lakosság, oda azért kerül sok pénz.

Így a terület (100×km²) plusz a lakosok száma aránya határozza meg a költségek eloszlását. 

Régiós felosztás

Ennek fényében a régiós felosztás így alakul:

Számadatokban:

Itt látható, hogy mind a tisztán területi vagy a tisztán népesség alapú, pláne a népsűrűség alapján nagyon aránytalan elosztást adna ki. Viszont a  100×km²+lakosság arány kellően megfelelő eloszlást ad ki.

De nézzük meg ezt a megyei eloszlásban is, hogy biztosabbak legyünk eme képlet hasznosságában:

Megyei felosztás

Számadatokban:

Eltérések, arányok

Itt látható négy szint egység alapú átlag eloszlása (középső sorok), és a minimum valamint maximum eloszlás, valamint azok az átlagtól való eltérése, és az, hogy melyik területi egység tartozik hozzá.

A település szintű eloszlásban nagyon nagynak tűnhet elsőre a Hódmezővásárhelyhez tartozó leosztás, de tegyük hozzá, hogy a legnagyobb lakosú település lista 22 helyén áll a 42 ezres lakosság számmal. Viszont, ami miatt ekkora eltérést ért el, az valójában a hozzátartozó terület mérete. Ez az országban a második legnagyobb (48 798 km²), Budapest (52 513 km²) után.

A település szintű felosztásnál a legkisebb százalék, a 0,001614% nagyon kevésnek tűnhet. De ha 1 000 000 000 000 Ft (Ezer-Milliárd Forint) esetén is, 16 139 077 Ft jut a legkisebb településnek, Újbaroknak, mely csupán 1490 km² és 395 lakossal bír.

Másrészt, hogy ne korlátozzuk, és elősegítsük a fejlesztéseket, így fél év után egy szinttel feljebbről hívhatóak le a pénzek, illetve háromnegyed év után ismét egy szintet feljebb lép a költségvetés elérhetősége.

Azaz, egy közterület szintű project, mondjuk egy játszótér építése, vagy felújítása fél év után már nem a közterület szintre meghatározott, hanem a település szintre kiosztott (és megmaradt) költségből, míg háromnegyed év után pedig már az agglomerációs térségre szánt pénzből kérhető le.

Egyéb források

Ha ismét elérhetőek lesznek EU-s pénzek, akkor az is megjelölhető, mint forrás igény.

Másrészt az elfogatott költségvetés központi lehívása csökkenthető egyéni, vagy céges adakozással.

1) Ötlet benyújtása

Az első kör itt is egy ötlet, igény benyújtása. Ötletet benyújthat magánszemély, cég, önkormányzat, vagy minisztérium is.

Itt a területi besorolás a lekérhető költséghatárt is meghatározza.

Ugyanúgy, ahogy a népszavazási rendszerben, itt sem fogja országosan érinteni a lakosságot egy-egy beruházás.

A beküldést követően automatikusan mindenki értesítést kap arról, hogy bejött egy újabb fejlesztési, építési, felújítási tervezet.

Ezeket is heti szinten, a népszavazással együtt gyűjtjük, és egyben kerülnek kiértesítésre, a népszavazásnál már leírt módon.

2) Döntés az ötletekről

Ebben az esetben is az egyszerű -/0/+ szavazással döntünk arról, hogy foglalkozzunk e az ötlettel. 

Ez esetben is, ha átmegy az első körön az ötlet, akkor jöhetnek a kiegészítő, kivonó, vagy változtató ötletek ( + / - / Δ).

A benyújtott kiegészítésekről is szavazunk az egyszerű módon (-/0/+).

3) Cégek indulása

Az elfogatott alap és kiegészítő ötletek adják meg végül az elkészítendő projektet. Ennek a kivitelezésére pályázhatnak a cégek. 

A pályázat beadásakor költségvetési leírást is beadnak, ahol az anyagköltségek, munkaköltségek, és a nyereség is fel van tüntetve. Továbbá a tervezett kivitelezés ideje.

4) Kivitelező kiválasztása

Ezek , és a cég értékelési rátája alapján az érintettek sorba állítással döntenek a kivitelező kiválasztásáról.

Ha például 7 cég indul egy projekt kivitelezéséért, akkor az első helyre sorolt cég 7 pontot fog kapni, a második helyen álló 6-ot és így tovább. Legalább 3 besorolás után van lehetőség kiikszelni is, azaz 0 ponttal való ellátásra, ezzel jelezve, hogy az adott céget semmiképp sem javasolja valaki.

A legtöbb pontot összegyűjtő cég nyeri el kivitelezés lehetőségét. Amennyiben egyenlőség állna fenn, akkor az a cég kapja a lehetőséget, aki régebben nyert el pályázatot, vagy még soha sem. Ha netán még így is egyenlőség maradna, akkor az előre generált mázlifaktor döntene.

5) A kivitelezés

A nyertes cég igy megkezdheti a kivitelezést. A folyamatos és mielőbbi megvalósítás érdekében a cég havonta a munkabér, és beszerzés után a számlákat feltöltheti a rendszerbe, és azok egy rövid (alapesetben maximum 24 órán belül)  kifizetésre is kerülnek.

Ez biztosítja azt, hogy a megbízást időben elkészítsék. Illetve, ha valamilyen okból kifolyólag a cég nem tudná folytatni a kivitelezést, akkor se essen el a cég a kiadásit fedező bevételektől, ezzel is csökkentve a nehézségeit. Másrészt így a fennmaradó részt megvalósítására azonnal kitudunk írni egy újabb pályázatot.

Továbbá, az időben történő megvalósítás érdekében, az pályázatban meghatározott kivitelezési időn túl a kivitelezési tervezett idő 10%-a alatt a nyereség százalékosan időarányosan csökken. Egyfajta ködbérként. Ez természetesen csak az önhibára vonatkozó okok miatt kerül felróvásra. Ha önhibán kívül csúszik a kivitelezés, mint például a COVID, vagy egy gazdasági válság, akkor nem történik nyereség csökkentés arra az időszakra.

6) Értékelés

A projekt lezárását a megvalósítás befejezése jelenti. Ezután a kivitelezést az elkövetkezendő egy hónapban lehet értékelni. Egy [-5, -4, -3, -2, -1, 0, 1, 2, 3, 4, 5] skálán.

A céget viszont bármikor! Tehát, ha mondjuk hónapokkal, netán évekkel később kiderülne valami a kivitelezéssel kapcsolatban, akkor az embereknek lehetősége van a cég/projektet leértékelni, így ha később ismét pályázatot adna be, látják majd, hogy alacsony a megítélése, ezzel befolyásolhatják azt, hogy újabb megbízást kapjon.

Parlamenti felosztás

Miniszteri pozíciók

Előre definiált miniszteri pozíciók, mint az 

1. oktatási
2. közlekedési
3. egészségügyi
4. agrár
5. hadi
6. gazdasági
7. fejlesztési
8. népességi
9. kulturális
10. belügy
11. külügy
12. igazságügyi
13. pénzügyi
14. innovációs
15. Miniszterelnök

Mindegyikhez definiált feladatkörök, felelősségi körök és ható körkörökkel.

Azaz, hogy kinek mi a kötelezettsége, mik a lehetőségei és mik a következményei a tetteinek.

Területi képviselők

Ahogy most is, területi felosztás alapján kerülnének be a parlamentbe. Viszont ezen kerületeket terület/lakosság alapján kell felosztani. Azaz, minél inkább egységes kerületek létrehozása, közel azonos lakossági rátával.

Viszont ezt nem csak belföldi területekre korlátoznám. Azaz a külhoni magyarok is képviseltethetnék magukat a magyar parlamentben. De a külképviselők csak is a teljes magyarságot, vagy a csak a külhoni magyarokat érintő dolgokban vitázhatnak, szólhatnak hozzá, és szavazhatnak.

A külképviseletet akár egyszerűsített ország / magyar lakosok arányában is meghatározhatók a képviselők száma. Azon országok, ahol túl alacsony az arány 1 képviselő indításához, azokat összegezve egyéb országok csoportba kerülnek és így akár több képviselőt is választhatnak, ha az emberek száma ezt indokolttá teszi.

Csoport képviselők

Továbbá a kisebbségek is létszám arányosan szintén választhatnak maguknak képviselő(ke)t. 

1. siketek és nagyothallók
2. vakok
3. autisták
4. mozgás korlátozottak
5. értelmileg akadályzottak
6. beszédhibások
7. DISZ-esek
8. nem bináris neműek / szexualitásúak

De a nyelvi, vagy nemzetiségi kisebbségek is ugyanígy indíthatnak képviselőket. Minden egyes csoport legalább egy, de létszám arányában akár több képviselőt is indíthatnak.

1. Cigány
2. Német
3. Román
4. Szlovák
5. Horvát
6. Szerb
7. Ukrán
8. Lengyel
9. Bolgár
10. Görög
11. Ruszin
12. Örmény
13. Szlovén

Az első két csoportnak van esélye nem egy, hanem 2-3 képviseleti helyet szerezi. Így 15 helyet mindenképp fenn kell tartani a kisebbségi képviselet számára.

Parlamenti patkó

Ennek fényében a 15 miniszteri, 15 nyelvi, és 10 egyéb kisebbségi helyet fenntartva a 199 helyből marad 159 hely marad. Ezt oszthatják fel a különböző választási rendszerek. A mostani a területi és párt képviselők között.

Én a 159 helyet a területi/lakosság alapon belföldön és magyar lakosság/ország között osztanám fel.

Értékelés és fizetés

A fizetése a politikában dolgozóknak (országos képviselő, polgármester, miniszterek...) három plusz egy részből álljon össze.

A plusz egy: Legyen egy pozíció szorzó (PC), mely lehet egy táblázat alapján, vagy egyszerűen egy százalék a pozícióhoz tartozó lakosok száma alapján. De minden esetben 1 és 4 közé essen.

Akkor a három összetevő:

Alap jutalék (AJ): A mindenkori minimálbér (MB) + egy negyed PC. (1,25->2 MB)

Idő jutalák (IJ): Az aktív hónapok száma osztva 240-el (20 év hónapjainak száma), maximum 1. (0-->AJ MB)

Értékelési jutalék (ÉJ): Egy egyszerű 

- : Nem végzi jól a dolgát.

0 : Nem tudom, nem akarom értékelni

+ : Jól végzi a dolgát 

 

értékelés pozitív értékeléseinek aránya. (0-->AJ MB)

Az alábbi képlet alapján lenne a havi fizetés:

MB × [ 1 + PC ( 0,25 + IJ + ÉJ ) ]

Így a legkisebb hatókörű pozíciók, mint egy falu polgármestere, 1,25 MB-től a 3,25 MB-ig kereshet, míg egy miniszter, 2 MB-től a 10 MB-ig. 

De az értékeléssel nem csak a fizetést lehetne  befolyásolni, hanem visszahívásra is lehetőség lenne.

Azaz, ha  negatív értékelések elérik az 50% + 1 főt, akkor automatikus visszahívásra kerülne sor.

Ügyintézés

Az ügyintézésben is sokat segítene, ha az összes (állami) ügyintézést városonként egy helyre szerveznénk. Azaz egy-egy központi ügyintézőközpontokat létrehozni, ahol mindent helyben meg lehet oldani. Mindegy, hogy autó, rendszrám, lakcím, egészségügyi... bármi ügyről is legyen szó. Pluszban legyen helyben posta is.

Valamint mindent lehessen online is intézni.

Illetve, a kisebb településeken, például egy 200 fős faluban a városházán legyen egy-egy segédügyintéző. Akinek nem kell mindenhez értenie, sőt akár semmihez sem (nincs szakterülete), de mindenben tud segíteni. Legyen ott egy számítógép, amin keresztül, bárhonnan az országból egy szakértő bejelntezik, és ő adja a szaktudását az ügy intézéséhez (már, ha szükséges), és a segédügyintéző a dokumentumok digiztalizálásában, feltöltésében, formulák kiadásában, személyazonosság igazolásában segít leginkább.

Ezzel sokat lehet időt és pénzt is spórolni.

Egyrészt, mert nincs szükség annyi közintézményre, másrészt nem kell az embereknek annyit utazniuk, és várniuk.
tehát egyéni és rendszer szinten is sokat lehet spórolni.

Továbbá a biztonság és az adatkezlési szempontokat sem szabad figylemen kívül hagyni! Először is a személyes adatok legyenek titkosítva tárolva, melyhez csak az egyén, akihez tartozik és az ügyintézők férhessenek hozzá. De! És ez egy erős de! Minden egyes alkalommal, amikor valki hozzá akar férni az adataimhoz, kapjak róla értesítést, és kelljen hozzá engedélyt adnom! Ez az engedély lehet egyszeri, vagy időkorlátos. De sose állandó!

Bejelentkezéshez eSzIG és/vagy Ügyfélkapura legyen szükséges.

Adatok kezelésénél mindig legyen lehetőségem adatonként és/vagy adattípusonként engedélyt külön-külön is megadni (az ügyintéző számára).

Ehhez használhatom a saját készülékemet (számítógép, telefon), vagy az ügyintézőközpontban (városházán) egy számítógépen, tableten.

Oktatás

Ahogy a többi működési rendszert, úgy az oktatásirendszert is át kell alakítani, hogy a mai kompetenciákat helyezzük az előtérbe, hogy egy gondolkodó, és gondolkodni akaró társadalmat építhessünk fel.

Alapok

Az elsődleges, és legfontosabb az lenne, hogy a megértés és kritikus gondolkodás eszközeivel a probléma észlelése és annak megoldása legyen.

Hogy, a mostani SZokatatásirendszer által jutalmazott és így előnyben részestett magolás (beseggelés) helyett, a dolgok és azok működésének megértése legyen a fő cél.

A valódi tudás megszerzése.

Ahol nem két lábon járó lexikonokat nevelünk ki, hanem problémamegoldókat. Akik nem elégszenek meg a "felületei probléma megoldásokkal", hanem a dolgok mélyére ásnak, és alapjaiban kezelik a problémákat.

Egy olyan nevelési szemlélettel, ahogy az élni, és élni hagyni a fő gondolat. Avagy a bánj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy mások bánjanak veled.

Ahol megértik azt, hogy ne követeljenek maguknak olyan jogot, amit (bárki)másnak nem adnának meg.

Szoktatás helyett oktatás

Ha ma megkérdezünk valakit, hogy gondoljon arra, hogy mi volt a kedvenc tantárgya, majd azt, hogy mi a legutáltabb, ezután, hogy válaszoljon arra kérdésre, hogy miért, az esetek ca 90%-ban ugyanazt a választ kapjuk mindkettő esetében: a tanár miatt.

Tehát a legtöbb esetben egy-egy tantárgy nem a tananyag miatt lett szeretve, vagy utálva, hanem a tanár miatt.

Ez alól talán a legfőbb kivétel a matematika. Azért hangzik el annyiszor ezek a kérdések, hogy "Miért kell nekem ezt tudnom?", "Mikor fogom én ezt a való életben használni?", mert már azt sem értik, hogy mi a matematika célja.

Ehhez vizsgáljuk meg, hogy hogyan kezdődik a matematika oktatás. A tapasztalat útján megértjük a számok sorrendjét, és azok közötti összeadási kapcsolatot. Ezt követően, ezt megfordítva a kivonásét.

A fontos momentum ez után következik: "Álmodból felkeltve is rá kell tudnod vágni!". Itt verik belénk először ezt a mondatot. Igen a szórzótábla. Nem megértetik a gyerekkel, hogy a szorzás az egy többszörös összeadás, hanem beseggeltetik a szorzótábált. Majd ezután a végtelenségig gyakoroltatják a megértése nélkül.

Itt vész el a legtöbb gyerek a matematika SZoktatásban, mert az erre épülő dolgokat már ugyanúgy nem fogja megérteni.

Nem fogja megérteni, hogy nem az a cél, hogy fejből vissza tudd mondani a másodfokú egyenlet megoldóképletét, hanem hogy lásd azt, hogy egy nagyon összetett és komplex rendszert hogyan lehet megérteni, és felépíteni az alapoktól elemenként.

Az összefüggések meglátásának és megértésének a tantárgya kéne, hogy legyen a matematika.

Szabad egy kérdést?

Igen! Sőt! Már-már kötelező. Aki kérdez, az tanul. Ha van kérdés, akkor tudja, hogy valamit még nem tud.

De nem csak a kérdés szabad, hanem a hibázás is! Illetve a nem tudás is megengedett. Azaz, nem kell mindenre azonnal felelni. Mert könnyen kaphat egy pedagógus is olyan kérdés, amire nem tud válaszolni. Vagy mert nincs meg a kellő tudása, vagy mert nincs meg a kellő kompetenciája.

Szabad azt mondani, hogy nem tudom, utána nézek, vagy azt, hogy erről inkább az X Y tanárt kérdezd meg, ő kompetensebb ebben. Valamint rész adatokkal lehet ellátni a kérdezőt, és hozzátenni a fenti mondatokat.

Az önismeret és KRESz, mint alap kompetencia

A mai rendszer(ek)ben csak azt látjuk, hogy a többiekhez képest milyen a tudásunk egy-egy tantárgyból. De ez több okból is hamis kép. Először is, mert a rendszer pofára osztályoz. Aztán nem a valódi tudás, hanem a magolást jutalmazza. Harmadszor az egyén képességeit teljesen figyelmen kívül hagyja.

Ebbek a megváltoztatásához pedig a legjobb módszer az önismeret. Ami nem külön tantárgyként jelenik meg az iskolában, hanem mint strukturális elemként. Az iskolába kerülés egy tudás, kompetencia, készség és érdeklődési felméréssel kell, hogy kezdődjön.

Ezt minden év elején és/végén elvégezni, és a korábbi eredményekkel összehasonlítani. Kiemelve azt, hogy az adott dologba mennyi időt és energiát fektetett a gyerek, hogy lássa az egyéni fejlődést a többekkel való összehasonlítás mellett.

Egy ilyen strukturális felépítés mellett a gyerek jobban tisztában lesz önmagával. A nehézségeivel, és a tehetségével is.

Az aktuális korlátaival, és azok feszegetésének lehetőségeivel.

Láthatja azt is, hogy a hibázás nem egyenlő a kudarccal, és hogy nincs fejlődés hibázás nélkül. Hogy a hiba valójában egy olyan út megismerése, ami nem vezet (megfelelő) eredményre. De ettől még nem szűnik meg más utakra való átlépésének lehetősége.

KRESz

Általános iskola alsó tagozatban a gyalogos, majd felső tagozatban a kerékpáros KRESz oktatását nagyon fontosnak tartom, ami a mai oktatásból teljesen hiányzik. 

Mind gyalogos, mind kerékpáros KRESz vizsgát kelljen tenni, ha egyedül szeretne gyalogosként és/vagy kerékpárosként a közlekedésben részt venni! 

Ezzel rengeteg baleset előzhető meg. Valamint, a későbbi segédmotoros, vagy autós jogosítványok megszerzését is megkönnyíti, felgyorsítja, mert nem kell a teljes KRESz-t az elejéről kezdeni, hanem elegendő már csak egy kiegészítő tanfolyamot és vizsgát tenni. 

Tehetséggondozás és hátrányok leküzdése

Ugyanabban a rendszerben lehet jól kezelni a kettőt. Tudom, hogy elsőre furcsának hangzik, hogy az előnyöket és a hátrányokat egyformán kezeljük. De ez nem teljesen igaz!

Annyiban igaz, hogy ez a két terület, amibe a legtöbb időt és energiát kell befektetni ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Mert mindkettő fejlesztésével az előnyünket javítjuk.

Ehhez egy moduláris tantárgyi felosztást javaslok, ahol a modulok egy-egy félév anyagát foglalja magába.

Három szintet megkülönböztetve: Alap - közép - emelt.

Ezt legkésőbb az általános iskola felső tagozattól tenném elérhetővé a diákok számára, mint egyéni választás, de igazából, már az első évfolyamtól is alkalmazhatő, a pedagógusok ajalnlásával, a szülők együttértésével, de a gyereké az utolsó szó! 

A rendszer lényege, hogy a többségi réteg tudását, tanulási képességét vesszük alapul, azaz a közép szintet.

Minden tantárgyhoz alapból ezt a szintet rendeljük hozzá, de a gyerek minden félévkor módosíthat ezen. Ennek két fő, és egy kiegészítő szempontja van:

• Ha egy tantárgyat leviszel alap szintre, akkor egyet fel kell vinned emeltre.
• A magasabb szint mindig megengedett. (társuló alacsony szint nélkül) 

• Diszek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia...) esetén adott tantárgyakból x darab esetén megengedett a könnyítés (azaz alap szint felvétele), a kompenzációs emelt szint (nehezítés) nélkül is.

Valamint, az értelmileg akadályozott diákok esetén, adott a könnyített tanrend (alapszint), amitől szintén szabadon eltérhetnek. (mivel, onnan már csak fentebbi szintek vannak) 

Ehhez álljon itt egy általános táblázat ahhoz, hogy mikor melyik szintről melyikre lehet tovább lépni:

Mint az látható, a különböző iskolai szintek (általános~, közép~, technikum, egyetem) is van átfedés.

Valamint az is, hogy az alap szinten kétszer annyi, míg emelt szinten pedig fele annyi idő alatt tanulják meg a diákok ugyanazt a tananyagot.

Továbbá az is látszik, hogy az adott iskolai szinten milyen tudás szintig lehet eljutni minimum, és maximum.

Illetve ehhez a rendszerhez hozzá kell, hogy tartozzon az is, hogy ha a gyermek mondjuk túl vállalja magát, és ezért egyes tantárgyakat nem úgy teljesít, ahogy azt szerette volna, akkor a magasabb szintet elismertetheti az azonos alacsonyabb szinttel.

Az átjárás biztosítása

Nem csak a tantárgyak szintjei közötti átjárás legyen biztosítva, hanem az iskolák közötti is.

Ez első sorban a magasabb iskolai szintekre vonatkozik. Ha a gyereket érdekli egy adott szak, de egy (fél)év múlva rájön, hogy ez neki mégsem jön be (teljesen mindegy, hogy miért), válthasson iskolát. A közületi tárgyait folytathatja azon a szinten, mintha az új iskolában végezte volna. A szakmaiakat meg a nulláról. Már, ha nincs összeegyeztethető, mert ez esetben természetesen azokat is azon a szinten folytathatja.

Igen, így előfordulhat, hogy egy érettségit máskor tesz le, mint a szakmai végzettséget.

És valóban, a technikumi képzés is ennek megfelelően átalakulna.

Ebből látszik, hogy a technikum két részre oszlik. A technikum 9-10 a szakközép iskola folytatása.

Illetve a technikum 1-2 évfolyama -ami érettségivel kezdhető meg - pedig a középiskolai szakmai tananyag 1-4 két félévbe sűrítve, ezzel érve utol a szakközépiskolások tudását.

Korábbi előrelépés

Ez a rendszer azt is biztosítja, hogy ha valaki kiemelkedő tehetség, akkor idő előtt (megszokott korhoz képest korábban) feljebb jusson. 

Azaz, például az általános iskolát nem 8, hanem 7 vagy 6 év alatt fejezze be. 

Rendkívüli esetekben az 5 vagy 4 év is előfordulhat. 

De ezt nem javasolnám, mert a kiemelkedő tantárgyakból így is megszerezhetné a magasabb szintű tudást, a saját korosztálya közegében. 

Nem lenne probléma, hogy ennyivel fiatalabb osztálytárs kerülne egy csoportba? 

Nem. Hiszen a rendszer része, hogy az adott tanórákon (tantárgy/szint) nem feltétlen ugyanazon életkorúak vesznek részt. 

Mert nem mindenki kezdi egyből az emelet szinten. És aki később kezdi el az emeletet, az idősebb lesz abban a csoportban. 

Valamint ha valaki az alap szintről megy a középszintre, szintén ez a helyzet. 

Ehhez nem kéne több tanár? 

Természetesen igen. Tudom, hogy jelenleg nagyon nagy hiány van a pedagógusi pályán. 

Viszont ennek enyhítése sem megoldhatatlan. 

Igen, ehhez a legjobb megoldás egy teljesen úgy gazdasági rendszer. (erről később kerül kiadásra egy bejegyzés)

Viszont, ettől függetlenül is javítható a helyzet. 

Már önmagában, azzal, hogy kompetencia alapú oktatást szorgalmazunk is csökken a pedagógusok terhe. 

Emellett a digitalizálás, és a külön adminisztrációs segítők is tovább csökkenthetik a terheket. 

Azaz, 1-3 embert alkalmazni azért, hogy a tanároknak minimális legyen a "papírozás". 

Csökken a tanárok terhe, és a diákoké is. Így egy nyugodtabb, boldogabb légkör jön létre az iskolákban. 

Mivel a tananyag megértése a fő cél, így a felesleges házi- és iskolaifeladatok eltűnésével rengeteg időt lehet megspórolni. Ami a napi későbbi iskolakezdést, és a korábbi iskolaidő végét is jelentheti. 

Kevesebb óraszám, hatékonyabb. 

Kevesebb gyógypedagógus, hatékonyabb segítség. 

Ugyanígy a nehézségekkel való megküzdés is új alapokra kerülnek. 

Az általános pedagógusok is érdemi kompetenciát szereznének a különböző hátrányt jelentő állapotokról (mint a diszek, AD(H)D, autizmus, értelmileg akadályozottság... ) illetve a többségitől eltérő állapotokról (balkezesség, látásromlás mozgáskorlátozottság, tehetség...) is. 

Ezzel sok terhet véve le a gyógypedagógusokról, de őket nem helyettesítve! 

Mivel a pedagógusok ilyen ismeretekkel rendelkeznek, így könnyebben felismerik azokat, és tudják, hogy kiket és mikor kell (lehet, szabad) bevonni. 

Jobban tudják kezelni ezen diákok szükségleteit, és az osztályközösséget is. 

Bérezés 

A bérrendszerre mindenképp ráfér egy rendezés, mert az a mai egy siralmas állapot. 

Egyrészt, jó lenne, és sok tekintetben előremozdítaná az oktatási helyzetet az alapjövedelemi gazdasági rendszer (bejegyzés és link később). 

De ettől függetlenül, ahogy a politikai életben, úgy a tanári pályán is egy a minimálbérhez, és értékeléshez kötött rendszert képzeltem el. 

Ez 4 rézből állna:

• Alapbér (AB) 
• Idő jutalék (IJ) 
• Értékelési jutalék (ÉJ) 
• Tanulmányi szorzó (TSZ) 

Alapbér

Nagyon egyszerű TSZ×minimálbér 

Idő jutalék 

Ez már kicsit macerásabb, de nem bonyolult. 

Minél régebb óta van valaki a pályán, annál többet keres. 

A mostani bértábla helyett, egy egyszerű képlet. 

Aktív hónapok száma (AH) osztva 240-nel (húsz év hónapjának a számával), maximum egyszeres szóró, szorozva a minimálbérrel (MB). 

(AH/240)×TSZ×MB (max TSZ×MB)

Értékelési jutalék 

Minden hónapban a diákok és az intézményvezetők értékelést adatnak le a pedagógusokra:

-5 -4 -3 -2 -1 0  1  2  3  4  5

A pozitív értékelések átlaga (ÉÁ) adja meg a MB százalékát. 

(ÉÁ/5)×100=É%

É%×TSZ×MB

Tanulmányi szorzó 

Ez a pedagógus tanulmányai alapján járó szorzó. Nem csak a tudományos fokozatot venné figyelmébe, hanem azok mennyiséget, és sokszínűségét. 

Ahol a három irány (sorrendtől függetlenül):

• Szakmai tantárgyak 
• Közületi tudományi (matek, fizika, nyelvek...) 
• Gyógypedagógiai szakirányok

Ezzel, az 1,43-as szorzótól akár a 2,89-es tanulmányi szorzóig is el lehet jutni.  

Így a bérek összegezve:

TSZ×(AB+IJ+ÉJ) = 

TSZ × [ (MB) + (AH/240)×TSZ×BM + É%×TSZ×MB

Azaz a pedagógus fizetés a minimum 1,43MB alaptól 4,29MB - 8,67MB maximumig terjedhet. 

Segítséget oda, ahova kell! 

Viszont, ha a negatív értékelések száma elérni a 25%+1fő mértékét, akkor ott valami nincs rendben! 

Nem járna azonnali kirúgással, mint a politikusok esetén. 

Viszont, egy segítő szándékú megsegítés indulna el automatikusan, melynek célja a problémák, nehézségek feltárása, és megoldása. 

Ugyanilyen eljárás indul automatikusan, ha egy diák legalább a tanárainak negyedére negatív értékelést ad le. 

Ezen folyamatok leírása és eszközei online elérhetőnek kell lenniük, és bármikor kérvényezhetőnek. Akár tanári, akár diák részről! 

Így nem lesz meglepetés sem a folyamat, sem annak elindulása. 

Ugyanitt lehetőséget kell adni az egyéb problémák bejelentésére. 

Legyen az pedagógusi, diák(társi) vagy épp családi probléma. 

Legyen az, szociális, tanulmányi vagy épp testi-lelki. 

Mind a bérezési, mind az új pedagógusi pályamodell, mind az új oktatási rendszer sarkall(hat)ja a diákságot a tanulásra. 

Pedagógiai szakszolgalat

A mostani, központi, soha senki által soha nem látott döntéshozói "bíróság" helyett, legyen, egy tényleges hozzáértő gárda! 

És kik lehetnének hozzáértőbbek, mint a szülők, a tanárok, és az iskolai pszichológus és gyógypedagógiai kar? 

Alapvetően ezen személyek együtt hoznak döntés és határozatot a gyermekről. 

Természetesen, ha szükséges, külső specialista, szakember bevonását is eszközölik, mint például egy autizmus kivizsgálás, és diagnózis kiállítása. 

Akkor nem is lesz központi felügyelet? Mindenki a maga kontojára majd csinál amit akar? 

Nem! Mindenképp szükséges egy független résztvevő is a folytatban, aki a központi ügyintézést is végzi. Statisztika és hivatalos státusz bejegyzés. 

De ezen személyek nem egy központi irodában ülnek, és a gyerekekeket hordják oda, hanem ők járnak majd ki az intézményekbe. 

Minden körzetben, minden intézmény, minden héten kap egy előre egyezett fix időintervallumot. 

Település és intézmény létszám, valamint távolságtól függően lenne kialakítva. 

Ezzel a rendszerrel a diagnosztikai folyamatok is gyorsabbak lehetnek, mert már eleve egy részben hozzáértő csapat adna a gyerekhez egy elemzést, vagy akár egy formanyomtatványt, kérdőívet is, melyet a szakemberekkel közösen alakítanának ki. 

De magát ezt a felmérést is úgy kell kialakítani, hogy szakértők bevonásával határozni meg a folyamatokat. 

Ezzel hosszútávon a saját, a pedagógusok, kollégák, szülők, és a gyerekek munkáját is megkönnyítve.