Miként lehetne egy jobb, igazságosabb, és jobban működő választási rendszert felépíteni.
Választások
A jelenlegi, 2017-ben a legtöbb országban, két vagy több párt rendszerű választások legfőbb hibája maga a párt rendszer.
Amikor elmegy az ember a Országgyűlési Képviselők négy évenként megtartott választásra, akkor a körzetében induló képviselők, és a listás pártok közül kell egyet-egyet választania.
a) Mi a menete a jelenlegi választási rendszernek?
Képviselők indítása
- Van 199 betöltendő Parlamenti képviselő hely. Ez két részre oszlik: 106 kerületi képviselő, és 93 párt képviselő.
- Egyéni képviselő állítás. Ez azt jelenti, hogy valaki indulni akar egy választó kerületben, akkor 500 (korábban 750) aláírást kell összegyűjtenie a szavazókerületben életvitel szerűen élőktől.Egy személy több indulónak is adhat aláírást.
- Országos listaállítás. Azok a pártok, akik legalább 27 szavazókörzetben (a 106-ból) indít képviselő jelöltet (megszerzett 500 aláírást) úgy, hogy ezek közül legalább egy Budapesti szavazókerületben, és legalább 9 megyében indul.Azok a pártok, akik ennek a kritériumnak megfelelnek, összeállíthatnak egy listát azon személyekről, akiket szeretnének a parlamentben látni.Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legfeljebb 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni. (Értendő, hogy a kisebbségek is indíthatnak listát, ha abba a kisebbségbe korábban beregisztrált személyek legalább 1%-a ad nekik aláírást, de ez a szám maximum 1500 lehet.)
- A voksok leadása. A körzetben induló személyekre, és a pártok listájára. (Illetve akik regisztráltak a nemzeti névjegyzékben, azok elsődlegesen a nemzetüknek megfelelő listára szavazhatnak. Amennyiben az ő körzetükben nincs ilyen lista, akkor a pártok listáira szavazhat.)
Töredék szavazatok
- Azok a mandátumot nem szerző képviselőkre (vesztes indulók) leadott szavazatok az úgynevezett töredék szavazatok részét képezik.
- A győztes jelölt győzelemhez nem szükséges [győztes - (második + 1)] szavazatai is töredékszavazatnak számítanak.
Szavazatszámlálás / -számítás
- Összeszámoljuk a leadott érvényes szavazatokat személyenként (kerületi képviselő), és pártonként.
- A nemzetiségi listákra leadott szavazatok alapján, a kedvezményes mandátum megállapítása. Azaz, az összes listás szavazat (pártokra leadott érvényes szavazatok + töredék szavazatok + nemzetiségi listákra leadott szavazok) mandátum arányos (93-mal osztott értékének) negyedét, ha eléri, akkor kap egy "kedvezményes" mandátumot. Minden további mandátum megszerzése a pártokra vonatkozóan lehetséges.
- A megszerezhető listás mandátumok számából (93) a nemzetiségek által megszerzett kedvezményes mandátumok számát le kell vonni.
- A mandátumokat az 5%-ot elérő pártok (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15%-ot) és az 5%-ot elérő nemzetiségek között kell kiosztani.
- A pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzá kell adni, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni.
- A mandátumokat D’Hondt-módszerrel kell elosztani.
Példa
Nem érthető? Elsőre nekem sem volta az. Nézzünk egy példát, a 2014-es magyarországi országgyűlési választását.
Ennél a választásnál ~8 241 938 magyarországi szavazati joggal rendelkező személy volt. (A magyarországi lakcímmel, és azzal nem rendelkezők, de regisztráltakkal együtt.)
Ennek 61,24%-a adott le érvényes voksot, azaz 5 047 363 fő. Ebből 5 027 8220 fő adott érvényes szavazatot pártokra (18), és 4 908 608 fő az egyéni indulókra. [6]
Szavazójoggal rendelkezők a körzetben: 80 517 fő
Szavaztak: 55 352 fő
Érvényes szavazat: 54 921
Nyertes induló: Kucsák László (FIDESZ-KDNP) 20 648
Második: Kunhalmi Ágnes (MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP) 20 592
Harmadik: Makai Tibor (JOBBIK) 8 493
Negyedik: Kassai Dániel (LMP) 3 448
...
Országosan[5]:
1. lépés Az érvényes szavazatokat összeszámláljuk.
2. lépés A nemzetiségi listákra leadott szavazatok alapján, a kedvezményes mandátum megállapítása.
Ilyen nem volt. (0 mandátum)
3. lépés Ezen mandátumok levonása a listás mandátumokéból. (93-0)
4. lépés A mandátum szerzésének jogának (5%, 10%, 15% elérése) megállapítása:
4 párt érte el az 5%-os küszöböt.
5. lépés A töredékszavazatok hozzáadása a mandátum joggal rendelkező pártok listás szavazataihoz.
Azoknak a pártoknak, akiknek a ez nem sikerült, de volt egyéni indulójuk, azoknak a töredék szavazata semmissé lett.
Ugyanígy a nemzeti listákra szavazóké is.
6. lépés A mandátumok szétosztása.
Ezek alapján így alakult a mandátumok kiosztása[6]:
Nyertes induló: Kucsák László (FIDESZ-KDNP) 20 648
Második: Kunhalmi Ágnes (MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP) 20 592
Harmadik: Makai Tibor (JOBBIK) 8 493
Negyedik: Kassai Dániel (LMP) 3 448
...
Ezek alapján a FIDESZ kap egy mandátumot az egyéni indulók után (a 106-ból). És ugyan így minden más szavazókörzetben a helyi győztes után a pártja.
Az azokra leadott szavazat, akik vesztettek, de a pártja elérte a 5%-os listaállítási értéket országos szinten (Azaz, indultak legalább 27 szavazókörzetben, melyek 9 megyében, és Budapesten is képviselték magukat, és a listájukra leadott szavazatok százaléka elérte legalább az 5%-ot [töredék szavazatok nélkül]), azokhoz még hozzáadjuk azokat a szavazatokat is.
Pl.: LMP szerzett összesen listás szavazatban 269 414 szavazatot + 244 191 töredék szavazatot (ebből 3 448-at a 15. számú választókörzetből [fentebb] ).
De a nyertesek is visznek magukkal töredék szavazatot [győztes - (második + 1)]. Azaz a fentiek alapján: 20 648 - (20 592+1) = 55.
Országosan[5]:
1. lépés Az érvényes szavazatokat összeszámláljuk.
2. lépés A nemzetiségi listákra leadott szavazatok alapján, a kedvezményes mandátum megállapítása.
Ilyen nem volt. (0 mandátum)
3. lépés Ezen mandátumok levonása a listás mandátumokéból. (93-0)
4. lépés A mandátum szerzésének jogának (5%, 10%, 15% elérése) megállapítása:
4 párt érte el az 5%-os küszöböt.
5. lépés A töredékszavazatok hozzáadása a mandátum joggal rendelkező pártok listás szavazataihoz.
| Listát állító pártok | Országos listás szavazat | Töredék szavazat | Pártlistára jutó szavazat |
|---|---|---|---|
| FIDESZ-KDNP | 2 264 780 | 940 881 | 3 205 661 |
| JOBBIK | 1 020 476 | 1 000 637 | 2 021 113 |
| LMP | 269 414 | 244 191 | 513 605 |
| MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP | 1 290 806 | 1 141 686 | 2 432 492 |
| Összes mandátum szerzésre jogosult párt listás szavazatai: | 8 172 871 | ||
Ugyanígy a nemzeti listákra szavazóké is.
6. lépés A mandátumok szétosztása.
Ezek alapján így alakult a mandátumok kiosztása[6]:
| Párt(ok) neve | Összesen | Egyéni jelöltek | Országos listák | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| szavazat | mandátum | szavazat | mandátum | szavazat | mandátum | |
| FIDESZ-KDNP | 4 430 122 | 133 | 2 165 342 | 96 | 2 264 780 | 37 |
| MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP | 2 608 685 | 38 | 1 317 879 | 10 | 1 290 806 | 28 |
| JOBBIK | 2 021 113 | 23 | 1 000 637 | 0 | 1 020 476 | 23 |
| LMP | 513 605 | 5 | 244 191 | 0 | 269 414 | 5 |
Érdekesség:
Nyilvántartásba vett jelölő szervezetek száma elérte a 84-et (71 párt + 13 kisebbségi képviselet). Azaz, akik jelölt listát akartak indítani. (párt listák + nemzeti listák). Ebből 18-nak sikerült a lista állításhoz szükséges 9 megye + Budapest, legalább 27 választókörben indítania embert (plusz a 13 kisebbségi képviselet listája).
b) Mi ezzel a probléma?
Nemzetiségi lista
A nemzetiségi listán szereplőknek a kedvezményes (!) mandátumhoz 22 022 [5] szavazatra volt szükségük. Ezekre a listákra csak azok szavazhattak, aki az adott nemzethez korábban beregisztráltak magukat, mint kisebbség.
A legnagyobb számban a romák vannak, mind összességében, mint a körzetükben listásként induló kisebbség[3].
A legnagyobb számban a romák vannak, mind összességében, mint a körzetükben listásként induló kisebbség[3].
| Regisztrált nemzetiségi | Körzetében nemzetiségi lista van | |||
| Bolgár | 1 316 | 161 | ||
| Görög | 1 736 | 236 | ||
| Horvát | 10 249 | 2 063 | ||
| Lengyel | 2 178 | 216 | ||
| Német | 39 653 | 15 831 | ||
| Örmény | 2 305 | 270 | ||
| Roma | 152 760 | 20 330 | ||
| Román | 4 843 | 816 | ||
| Ruszin | 3 024 | 1 018 | ||
| Szerb | 1 616 | 403 | ||
| Szlovák | 11 717 | 1 602 | ||
| Szlovén | 671 | 207 | ||
| Ukrán | 980 | 520 |
Akik kisebbségként regisztrálták magukat, és a körzetükben a listás választás is elérhető, ők csak a saját nemzetiségüknek a listájára szavazhat. (Vagy tesz egy ikszet az egyetlen lista elé, vagy nem.)
Tehát ha még az összes romaként regisztrál is igennel szavazott volna a saját nemzeti listájára, akkor sem kaptak volna kedvezményes mandátumot!
Így 43 673 ember szavazta alapból ment a levesbe! Töredék szavazatként még jelen lehetnek, ha olyan párt egyéni képviselőjére szavaztak, akik végül bekerültek a mandátum szerző négy párt közé. De ezek a szavazatok csak a mandátumok számához tesz, vagy vesz el.
5%-os szabály
Azoknak az embereknek a szavazata is a levesbe kötött ki, akik olyan párta, vagy egyéni indulóra szavaztak, akinek a küldő szervezete nem érte el a Parlamentbe jutás határát[6].
| Egyéni jelöltek esetén: | 180 559 | |
| Országos listák esetén: | 182 344 | |
| Összesen: | 362 903 |
Bár ebben az esetben igazat kell adjak olyan téren, hogy a kettő együtt is csak 226 017 szavazat, ami egy 5%-os párthoz sem elég (252 369 kellene hozzá).
Akkor még is hol itt a probléma?
Kamupártok
A 2014-es Országgyűlési képviselők választását megelőzőleg a kormány támogatta a pártok megalakulását.
Míg a 2010-es választásokon összesen 20 pártból 10 képviseltethette magát országos listával [9], addig a 2014-es választásokon a meglévő 71 pártból 18-nak sikerült listát is állítania!
Illetve, mind a 13 kisebbségi képviselet is állított listát.
Illetve, mind a 13 kisebbségi képviselet is állított listát.
Ezzel aknázva ki azon szavazók jelölésének kiesését, akik csalódtak az őket megelőző kormány(ok)ban, és rájuk sem akartak szavazni.
Töredékszavazatok[5][8]
| Országos Lista | Vesztes töredékek | Összes töredék | Vesztes töredékkel | Összes töredékkel | ||||||
| FIDESZ-KDNP | 2 264 780 | 176 077 | 940 881 | 2 440 857 | 3 205 661 | |||||
| JOBBIK | 1 020 476 | 100 637 | 100 637 | 1 121 113 | 1 121 113 | |||||
| LMP | 269 414 | 244 191 | 244 191 | 513 605 | 513 605 | |||||
| MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP | 1 290 806 | 1 119 312 | 1 141 686 | 2 410 118 | 2 432 492 | |||||
| Összesen: | 4 845 476 | 1 640 217 | 2 427 395 | 6 485 693 | 7 272 871 |
A nagy újítása a FIDESZ-nek, hogy behozta a nyertes töredékes is, azt a számot, amivel több szavazatot kapott a körzeti egyéni jelölt az őt követőtől [győztes-(második+1)].
Hogy alakultak, és alakultak volna a mandátumok?
Országos listák alapján:
| TN [DT] | TN [%] | VT [DT] | VT [%] | T [DT] | T [%] | |||||||
| FIDESZ-KDNP | 44 | 43 | 31 | 31 | 37 | 36 | ||||||
| JOBBIK | 19 | 20 | 25 | 25 | 23 | 23 | ||||||
| LMP | 5 | 5 | 6 | 7 | 5 | 6 | ||||||
| MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP | 25 | 25 | 31 | 30 | 28 | 28 |
Egyéni mandátumokkal:
| TN [DT] | VT [DT] | T [DT] | ||||||||||
| FIDESZ-KDNP | 140 | 70,4% | 127 | 63,8% | 133 | 66,8% | ||||||
| JOBBIK | 19 | 9,5% | 25 | 12,6% | 23 | 11,6% | ||||||
| LMP | 5 | 2,5% | 6 | 3,0% | 5 | 2,5% | ||||||
| MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP | 35 | 17,6% | 41 | 20,6% | 38 | 19,1% |
Láthatjuk, hogy a százalékos, és a D'Hondt táblázat között nincs nagy eltérés. Illetve a D'Hondt táblázat kiküszöböli a százalék töredékeket. Azaz, biztosan egész számokkal dolgozik.
Illetve az is kitűnik, hogy a nyertes töredékek bevezetése vezette a FIDESZ-t a 2/3-os mandátum birtokoláshoz. Konkrétan 6 mandátumot szerzett nekik. (Saját számítások alapján)
Természetesen az lett volna nekik a legjobb, ha eltörölték volna a töredékeket. De az veszélyes játék lett volna biztosan.
Természetesen az lett volna nekik a legjobb, ha eltörölték volna a töredékeket. De az veszélyes játék lett volna biztosan.
Igen ám, de mi van akkor, ha nekem azok a pártok nem szimpatikusak, amik az én körzetemben indulnak?
Az elsőre lehet megoldás, Hofi Géza felvetése is: "Legyen egy urna, miszerint egyiket sem akarom".
Ezt abban a formában tudom elképzelni, hogy van egy ilyen rubrika a szavazó lapon.
Ez a lehetőség olyan mértékben változtatná meg a rendszert, hogy lenne lehetőségem arra, hogy legyen egy érvényes szavazatom, mégis gyengíteném az induló pártok részvételi sikerét.
Minimum 5% a bekerüléshez.
A 199 mandátumra csökkentés megnehezíti az 5%-kal a mandátum szerzést.
Persze alapvetően jobb a kevesebb mandátum, mert felesleges ennél több képviselő. De ezzel együtt magát a képviseleti lehetőséget nehezítik meg.
A 199 mandátumra csökkentés megnehezíti az 5%-kal a mandátum szerzést.
Persze alapvetően jobb a kevesebb mandátum, mert felesleges ennél több képviselő. De ezzel együtt magát a képviseleti lehetőséget nehezítik meg.
Miért van szükség egy minimum eléréséhez ahhoz, hogy egy párt képviselőt küldhessen a Parlamentbe?
A jelenleg érvényben lévő magyarországi szavazórendszerben egy párt, ha nem éri el az érvényes szavazatok 5%-át, akkor nem is küldhet képviselőt a Parlamentbe. Ennek egyetlen egy célja van, hogy az amúgy is erős pártok, nagyobb arányban lehessenek jelen a szavazás után.
Miért ér annyit a szavazatom mint másé? Miért érhet kevesebbet, vagy többet?
Megvan az a videó, amiben két srác ad interjút a polgármesteri választás után?
"Legyen tánc", "Egyik párt a másik"...
És az az információ, hogy a FIDESZ-KDNP a legutóbbi választásokra nem készített kampányt?
Azaz semmilyen stratégia, vagy lista azokról, hogy kiket képzel el a jövőben az oldalukon. Mit tenne, ha nyerne? De még csak egy ígéret sem készült írásos formában...
Mégis a mandátumok 2/3-a az övék lett.
Nem akarok kitérni arra, hogy mennyi embert, hogyan, és miért (milyen feltételekkel) segítette elő sok embernek a szavazás jogával való élest. De egy biztos, ezek az emberek nem a politikai életben történt tájékozódás, vagy a pártok kampányának elolvasása kapcsán döntött arról, hogy kire, mire szavazzon.
A Jobbiknak épp a minap (2017.08.02) jött az ötlete, hogy az analfabétáktól legyen a szavazati jog megvonva. [10]
A kérdés felvetés, ha nem is jogos, de de mindenképpen fontos. Kellően provokatív ahhoz, hogy csak úgy szó nélkül elmenjünk mellette. Csak az irány rossz.
Ne elvegyünk, hanem adjunk, díjazzunk. Ha valaki betölti a 18-at szavazhat. Kivéve, ha büntető jogi eljárás alatt áll, vagy annak következtében büntetését tölti.
Az viszont megint érdekes kérdés, hogy aki értelmileg fogyatékos szavazhasson-e. (mekkora mértékben, milyen formában fogyatékos?) Talán a nagy vízválasztó az önellátásra képesség lehet. Ha magát képes ellátni, akkor másokkal kapcsolatos dolgokban is képes dönteni.
Illetve van egy-két további ok, de ezekkel most itt nem akarok foglalkozni.
De vissza a jutalmazáshoz. Aki tanultabb, képzettebb, az rendelkezzen "nagyobb szavazó hatással", mert ők nagy valószínűséggel jobban átláthatják a politikát.
Ilyen témában történt beszélgetéseim alkalmával több ismerősöm is felvetette az IQ-hoz kötött szavazati jogot, vagy erőt.
De amíg ezeknek a felmérése, és annak tisztasága nem megalapozott, addig ezek sajnos nem működő lehetőségek.
Pedig ez egy igen jó motiváció lenne a képzettség fejlesztésre.
10 ember választ maguk közül egyet a két módszer alapján:
Mint láthatjuk, egy ilyen esetben már az is lehet győztes, akire több második szavazat érkezett.
Egy másik megoldás lehet, az x pont szétosztása. Van 6 pontunk, amit úgy osztunk szét, ahogy akarjuk. Ha akarjuk, mind a 6-ot egy ember kapja, vagy szét oszthatjuk 3 ember között egyenlően. Vagy 4-1-1 arányban.
És itt jön az, hogy aki megszerez egy érettségit, vagy egy szakmát, esetleg diplomát, vagy doktori címet, az kaphat extra szétosztható pontokat.
Tehát, aki tanultabb, az többet ér. Ezt most is mondjuk a gyerekeknek. Csak ma ezt már nem látja úgy egy gyerek mint régebben, amikor egy diplomásra igaz volt, hogy többet keres. Mert ez már nem biztos, hogy igaz. És ebben az értelemben nem arra gondolok, hogy egy szakmában szakmunkásként több órát dolgozik a diplomásnál, hogy többet vigyen haza. Ergo nem a túlóra miatt keres többet, a több munkaórával.
A fiatalok érdeklődését felkeltendő a közügyek fontosságára, már 14 éves kortól adnék nekik egy szavazati pontot. Ez, egy a 18-ik életét betöltött 6 pontjához képest elenyésző (, főleg, ha már érettségizett is, és ezzel további pontokat is szerzett). Viszont kellően elég ahhoz, hogy belefolyjon a politika rejtelmeibe. Pláne akkor, ha ezt az iskolai rendszer is támogatja!
Valaki vagy akar képviselő, miniszter, polgármester, tisztviselő lenni, vagy nem. Ha akar, akkor induljon egy adott pozícióért. Az én rendszeremben egy ember 3 pozícióra indulhatna egy választáskor. Ebbe benne lenne a területi képviselő is.
Egyrészt ezzel a teljesen felesleges miniszteri és tisztségi posztokat meg lehet szüntetni, és a megmaradtakat definiálni, a munka-, és hatáskörét rögzíteni.
Illetve ezeknek a személyeknek önéletrajzot kell a pozícióra jelentkezéssel beadniuk.
Megvan az a videó, amiben két srác ad interjút a polgármesteri választás után?
"Legyen tánc", "Egyik párt a másik"...
És az az információ, hogy a FIDESZ-KDNP a legutóbbi választásokra nem készített kampányt?
Azaz semmilyen stratégia, vagy lista azokról, hogy kiket képzel el a jövőben az oldalukon. Mit tenne, ha nyerne? De még csak egy ígéret sem készült írásos formában...
Mégis a mandátumok 2/3-a az övék lett.
Nem akarok kitérni arra, hogy mennyi embert, hogyan, és miért (milyen feltételekkel) segítette elő sok embernek a szavazás jogával való élest. De egy biztos, ezek az emberek nem a politikai életben történt tájékozódás, vagy a pártok kampányának elolvasása kapcsán döntött arról, hogy kire, mire szavazzon.
A Jobbiknak épp a minap (2017.08.02) jött az ötlete, hogy az analfabétáktól legyen a szavazati jog megvonva. [10]
A kérdés felvetés, ha nem is jogos, de de mindenképpen fontos. Kellően provokatív ahhoz, hogy csak úgy szó nélkül elmenjünk mellette. Csak az irány rossz.
Ne elvegyünk, hanem adjunk, díjazzunk. Ha valaki betölti a 18-at szavazhat. Kivéve, ha büntető jogi eljárás alatt áll, vagy annak következtében büntetését tölti.
Az viszont megint érdekes kérdés, hogy aki értelmileg fogyatékos szavazhasson-e. (mekkora mértékben, milyen formában fogyatékos?) Talán a nagy vízválasztó az önellátásra képesség lehet. Ha magát képes ellátni, akkor másokkal kapcsolatos dolgokban is képes dönteni.
Illetve van egy-két további ok, de ezekkel most itt nem akarok foglalkozni.
De vissza a jutalmazáshoz. Aki tanultabb, képzettebb, az rendelkezzen "nagyobb szavazó hatással", mert ők nagy valószínűséggel jobban átláthatják a politikát.
Ilyen témában történt beszélgetéseim alkalmával több ismerősöm is felvetette az IQ-hoz kötött szavazati jogot, vagy erőt.
De amíg ezeknek a felmérése, és annak tisztasága nem megalapozott, addig ezek sajnos nem működő lehetőségek.
Pedig ez egy igen jó motiváció lenne a képzettség fejlesztésre.
Szavazati erő
Ha a szavazás oly módon történne, hogy nem csak egyet választhatok a kerületi képviselők, és pártok közül, hanem mondjuk sorrendet állíthatnék fel az első 3, vagy 5 kötött, máris sokkal másabb eredményeket kapnánk akár a legutóbbi országgyűlési választásokról is.10 ember választ maguk közül egyet a két módszer alapján:
| I. | II. | III. | ||
| A | A | D | C | |
| B | D | F | G | |
| C | B | D | A | |
| D | A | B | G | |
| E | A | H | J | |
| F | I | D | G | |
| G | A | J | F | |
| H | D | A | H | |
| I | I | D | J | |
| J | D | G | A | |
| A | 12 | 2 | 2 | 16 |
| B | 3 | 2 | 0 | 5 |
| C | 0 | 0 | 1 | 1 |
| D | 9 | 8 | 0 | 17 |
| E | 0 | 0 | 0 | 0 |
| F | 0 | 2 | 1 | 3 |
| G | 0 | 2 | 3 | 5 |
| H | 0 | 2 | 1 | 3 |
| I | 6 | 0 | 0 | 6 |
| J | 0 | 2 | 2 | 4 |
Mint láthatjuk, egy ilyen esetben már az is lehet győztes, akire több második szavazat érkezett.
Egy másik megoldás lehet, az x pont szétosztása. Van 6 pontunk, amit úgy osztunk szét, ahogy akarjuk. Ha akarjuk, mind a 6-ot egy ember kapja, vagy szét oszthatjuk 3 ember között egyenlően. Vagy 4-1-1 arányban.
És itt jön az, hogy aki megszerez egy érettségit, vagy egy szakmát, esetleg diplomát, vagy doktori címet, az kaphat extra szétosztható pontokat.
Tehát, aki tanultabb, az többet ér. Ezt most is mondjuk a gyerekeknek. Csak ma ezt már nem látja úgy egy gyerek mint régebben, amikor egy diplomásra igaz volt, hogy többet keres. Mert ez már nem biztos, hogy igaz. És ebben az értelemben nem arra gondolok, hogy egy szakmában szakmunkásként több órát dolgozik a diplomásnál, hogy többet vigyen haza. Ergo nem a túlóra miatt keres többet, a több munkaórával.
A fiatalok érdeklődését felkeltendő a közügyek fontosságára, már 14 éves kortól adnék nekik egy szavazati pontot. Ez, egy a 18-ik életét betöltött 6 pontjához képest elenyésző (, főleg, ha már érettségizett is, és ezzel további pontokat is szerzett). Viszont kellően elég ahhoz, hogy belefolyjon a politika rejtelmeibe. Pláne akkor, ha ezt az iskolai rendszer is támogatja!
Személyre a párt helyett!
Továbbá átalakítanám azt a rendszert, hogy partra lehessen szavazni.Valaki vagy akar képviselő, miniszter, polgármester, tisztviselő lenni, vagy nem. Ha akar, akkor induljon egy adott pozícióért. Az én rendszeremben egy ember 3 pozícióra indulhatna egy választáskor. Ebbe benne lenne a területi képviselő is.
Egyrészt ezzel a teljesen felesleges miniszteri és tisztségi posztokat meg lehet szüntetni, és a megmaradtakat definiálni, a munka-, és hatáskörét rögzíteni.
Illetve ezeknek a személyeknek önéletrajzot kell a pozícióra jelentkezéssel beadniuk.
Életkor függő szavazó pont bázis. Egy görbe alapján az életkor függvényében legyen a szétosztható pontok alapja. Mert minél idősebb valaki, annál jobban, régebb óta látja át a politikai, közügyek mikéntjét.
Viszont egy életkor után meg csökkenteni, mert annál kevesebb ideig lesz ránk hatással, minél öregebbek vagyunk. Az unokám döntsön a saját életéről címmel.
A könnyen hamisítható, nehezen számolható, és nyilvántartható, illetve lebonyolítható papír alapú szavazást lassan kivezetném a rendszerből. (Legszívesebben egyből megszüntetném, de tekintettel azokra, akik nem tudják már a digitális rendszereket könnyen magukénak elsajátítani, legyen a lassabban átalakuló.)
Hova tovább, az otthoni szavazás lehetőségét is felhozom.
Azzal a technológiával, amivel ma már egy átlagos magyar fiatal él, olyan szintű biztonsági megoldások vethetőek be, hogy akár egy otthoni szavazást is el tudok képzelni. Amihez szerintem központilag tárolt ujjlenyomattal, az új típusú, RFID-s személyi igazolvánnyal, és modernizált ügyfélkapuval (honlappal, appal) abszolút kivitelezhetőnek találok.
Alapból, a politikus érték szint 0 lenne. Ezt minden olyan polgár, akire az adott politikus munkája befolyással van, értékelhetné, azaz egy - 1 0 +1 skálán beállíthatja, hogy az adott politikus rosszul, semlegesen, vagy jól végzi-e a dolgát. Ez bármikor változtatható lenne, azaz barmikor újra értékelhetjük a munkáját.
Ez az összesített érték (minden polgár által adott érték összege) mutatná meg, hogy mennyire végzi jól a munkáját.
Ezt az értéket, ha elosztjuk azzal számmal, ahányan értékelhetik az adott politikust, akkor pedig további dolgok lehetnek az adott politikusa hatással. Egy bizonyos negatív értéknél automatikus visszahívás lépne érvénybe. A pozitív értékek esetén pedig plusz juttatás járna.
Így a politikus fizetése, az én rendszerében eképpen alakulna:
- az alap a minimálbér (kétszerese)
- százalékosan az értékelés alapján a minimum, és egy előre meghatározott maximum érték közötti prémium
- az új rendszer bevezetése óta politikusként ledolgozott évek száma alapján szintén egy skála szerinti plusz bér járna.
Mind két prémium maximuma a minimálbér két-háromszorosa lenne.
Így aki politikusi pályára adja a fejét, tudná, hogy milyen fizetése számíthat. Azt is tudná, hogy a jól végzett munkával többet kereshet.
Továbbá motiválva lennének a politikusok ez által, hogy a gazdaság rendben menjen, és így a minimálbér is javuljon.
A választáskor az induló politikusok önéletrajza, gördülő havi átlag értéke, és az eddigi hivatási idejéről készül érték görbe (kihagyásokkal is) mind megtekinthető lenne a digitális szavazásnál. (a gördülő érték papíron is)
Lehet, hogy nem a legjobb rendszer, de a mostantól biztos jobb, és igazságosabb!
Mi lesz így a pártokkal?
A pártok, mint politikai civilszervezet továbbra is létezhet,
Viszont egy életkor után meg csökkenteni, mert annál kevesebb ideig lesz ránk hatással, minél öregebbek vagyunk. Az unokám döntsön a saját életéről címmel.
e-Szavazás
A könnyen hamisítható, nehezen számolható, és nyilvántartható, illetve lebonyolítható papír alapú szavazást lassan kivezetném a rendszerből. (Legszívesebben egyből megszüntetném, de tekintettel azokra, akik nem tudják már a digitális rendszereket könnyen magukénak elsajátítani, legyen a lassabban átalakuló.)
Hova tovább, az otthoni szavazás lehetőségét is felhozom.
Azzal a technológiával, amivel ma már egy átlagos magyar fiatal él, olyan szintű biztonsági megoldások vethetőek be, hogy akár egy otthoni szavazást is el tudok képzelni. Amihez szerintem központilag tárolt ujjlenyomattal, az új típusú, RFID-s személyi igazolvánnyal, és modernizált ügyfélkapuval (honlappal, appal) abszolút kivitelezhetőnek találok.
Politikus értékelés
Az új digitális rendszer lehetőséget adna arra is, hogy a politikusokat értékelni is lehessen.Alapból, a politikus érték szint 0 lenne. Ezt minden olyan polgár, akire az adott politikus munkája befolyással van, értékelhetné, azaz egy - 1 0 +1 skálán beállíthatja, hogy az adott politikus rosszul, semlegesen, vagy jól végzi-e a dolgát. Ez bármikor változtatható lenne, azaz barmikor újra értékelhetjük a munkáját.
Ez az összesített érték (minden polgár által adott érték összege) mutatná meg, hogy mennyire végzi jól a munkáját.
Ezt az értéket, ha elosztjuk azzal számmal, ahányan értékelhetik az adott politikust, akkor pedig további dolgok lehetnek az adott politikusa hatással. Egy bizonyos negatív értéknél automatikus visszahívás lépne érvénybe. A pozitív értékek esetén pedig plusz juttatás járna.
Így a politikus fizetése, az én rendszerében eképpen alakulna:
- az alap a minimálbér (kétszerese)
- százalékosan az értékelés alapján a minimum, és egy előre meghatározott maximum érték közötti prémium
- az új rendszer bevezetése óta politikusként ledolgozott évek száma alapján szintén egy skála szerinti plusz bér járna.
Mind két prémium maximuma a minimálbér két-háromszorosa lenne.
Így aki politikusi pályára adja a fejét, tudná, hogy milyen fizetése számíthat. Azt is tudná, hogy a jól végzett munkával többet kereshet.
Továbbá motiválva lennének a politikusok ez által, hogy a gazdaság rendben menjen, és így a minimálbér is javuljon.
A választáskor az induló politikusok önéletrajza, gördülő havi átlag értéke, és az eddigi hivatási idejéről készül érték görbe (kihagyásokkal is) mind megtekinthető lenne a digitális szavazásnál. (a gördülő érték papíron is)
Lehet, hogy nem a legjobb rendszer, de a mostantól biztos jobb, és igazságosabb!
Mi lesz így a pártokkal?
A pártok, mint politikai civilszervezet továbbra is létezhet,
Források:
- 2014-es magyarországi országgyűlési választás (Wikipedia)
- Magyar választási rendszer (Wikipedia)
- A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartás statisztikája (valasztas.hu)
- Több induló - erősebb győzteskompenzáció (Blog)
- Az országos listás mandátumok számításai (valasztas.hu)
- A pártok, független jelöltek eredményei országos összesítésben (valasztas.hu)
- BUDAPEST főváros 15.számú egyéni választókerület (Budapest XVIII.ker.) eredménye (valasztas.hu)
- Az első és második helyen álló jelöltek közötti szavazat különbség (valasztas.hu)
- 2010-es magyarországi országgyűlési választás (Wikipedia)
- Választó jog megvonása? (Index)
