Új naptár - Tredeciarium

 Új naptár?

Annak meg mi értelme volna? Már van egy bevált rendszer, miért kéne ezen változtatni? Sok mindent kéne újra dolgozni. Az elmúlt 2000 évben használt naptárat folyton össze kéne egyeztetni az újjal.

Vagy lenne annyi előnye, hogy megérje?

Őszintén nem tudom. Biztos sok előnye lenne.

De lássuk, hogy mi az ötlet:

13 4 hetes, 28 napos hónap. + 1 vagy 2 nap.

Az egyszerűség kedvéért végig római számokkal jelölöm a hónapokat. Leginkább azért, mert a XIII hónapnak kéne egy név, amit nem az én jogom kitalálni. 

Két elképzelés is van.

1. A mostani szerint folyamatosan mennek a napok tovább (hétfő-vasárnap), és minden évben más nappal kezdődnek az évek, és a hónapok is.
2. Fixen hétfővel kezdődik minden év, és pluszban lesz egy, vagy két nap, melyeket nem látunk el a hétfő-vasárnap megnevezéssel, hanem újévnek és szökőnapnak neveznénk.

Utóbbi esetben az ünnepnapok fix napokra esnének (hétfő-vasárnap).

Az iskolai évekre is kihatással lenne. A szünetek is fixálhatók a második verzió esetén. Ha egy-egy hét őszi és tavaszi szünetet és két hét téli szünetet iktatunk be, akkor fixen három hónap lehet a nyári szünet (2×28 = 84 nap), ami így egy héttel hosszabb a mostaninál. Viszont az őszi meg megrövidülne kettőről egy hétre.

Valamint, a nyári szünet egy hetet elcsúszna az év vége felé, hogy pontosan az új V-VI-VII-ik hónapokra essen.

Összehasonlításként a 2024-es év (ami hétfővel indul, és szökőév):

A cégeknek is egyszerűbb lenne a könyvelés, hiszen, minden évben ugyanannyi munkanap lenne az adott hónapokban.

Így a munkavállalók is könnyebben tervezhetnek a pénzükkel. Melyek így alakulnának:

Nyilván más országok ünnepei is eképpen változnának. A húsvét és pünkösd meg ugyanúgy változó időpontú ünnepek maradnak.

Továbbá, a holdnaptárral is jobban összhangban van.

Emiatt nagyon egyszerű névnap mentes naptárak készülhetnek. Hónap, és év függetlenül is.

Külön névnapos naptár is készíthető, Nap (H-V, 1-28) sorokkal, és a 13 hónap oszloppal.

Ebben a rendszerben, mivel a szökőnap az év végére csúszna, így megszűnne a február 23-a utáni névnapok csúszása is.

Negyedévek és az évszakok alakulása:

30 órás munkahét

Az elmúlt években soksor merült fel a 40 órás munkahét megváltoztatása, első sorban a 4 napos munkahét formájában.

Én nem szorítkoznék ennyire a napi bontásra, maradnék az óra meghatározásnál. Így mind mint munkaadó, mind, mint munkavállaló több lehetőség közül tud választani.

Mégis milyen formában, mértékben lehet a napot, hetet, hónapot, évet felosztani úgy, hogy a 30 munkaórás hét kialakítható legyen?

Kezdjük fordítva. Éves és havi szinten a fentebb kifejtett 13 hónapos évhez jobban passzol, de a mostani kaotikus havi renszeben nyilván ugyanúgy kaotikusan, de heti bontásban eszközölhető.

5+1 bontást vázolok fel a műszak/óra tekintetében. Így 12, 10, 8, 6, 5 és 4 órás műszak kerülnek feldolgozásra.

A fentebbi táblázatban is jól látható, hogy hány nap alatt jön össze a 30 óra. Látható, és evidens, hogy nem jön ki egyes esetekben a kerek 30 óra.

Heti felosztás

12 órás munkarend esetén egész egyszerű a dolog, 2 héten 3, 2 héten 2 napod dolgozva 28 nap alatt kijön a 120 óra.

Ehhez hasonlóan a 8 órás műszak is eltolható és 2 héten át 4 napot, 2 héten keresztül pedig 3-3,5 napot dolgozva a heti 28-30 óra jön össze.

Cég szempontjából az első három opció (12, 10, 8 órás műszakok) esetén két egymást követő munkacsoport is foglalkoztatható.

Ezen esetekben a hétvége kérdése is felmerül. Munkavállaló szempontából ez nem kérdés, mert 3-5 nap is szabad lehet egy hét alatt, így számukra az együttes hétvége kérdése kevésbe lehet fontos.

8 órás munkarend alkalmazásakor, az egy munkacsoport alkalmazása esetén az is megoldható, hogy 3 8 órás, és egy 6 órás munka napot alkalmaz.

A kettővel fentebbi táblázatban halványan ott van a 4 órás heti 7 napos munkarend is, de az inkább csak összehasonlítás végett. Nem zárkózok el ettől a munkarendtől, ha vannak olyanok, akik ezt bevállalják, legyen az ő dolguk, de a heti szabadnap híján ezt nem annyira ajánlom.

Igaz, hogy cserébe napi szinten meg sok szabadidő marad.

Napi és havi felosztás

Egy másik szempont munkaadói oldalról az, hogy egy adott nap hány műszakban foglalkoztathatók az alkalmazottak.

Itt a bal oldali táblázatban az 5, 6 és 8 órás műszaki felosztás látható, de a 10 és 12 órás az 5 valamint 6 órásnak a duplázása, ezért feleslegesnek találtam külön belevenni.

Az 5 órás esetén az 25 óra ugye nem zsúfolható bele a 24 órába, ezért az éjszakai két műszak 4,5 órára lett csökkentve.

Most itt nem megyek bele a szünetekbe és a tiszta munkaidőbe. Ez sokkal összetettebb kérdés, hogy ezzel itt most érdemben tudjak foglalkozni.

Többségében a teljes napot lefedő műszak felosztást vázoltam fel, mert az a legfőbb kérdés napi eloszlás szempontjából. Mert ha egy üzlet csak egy műszakban napi 8, 6, 5 órát van nyitva, azt úgyis ők döntik el, hogy az most mettől meddig lesz.

Viszont, ha már 2-3 műszakot visznek egy nap, akkor nem mindegy, hogy az a napi rutinhoz, és a napfelkeltéhet, napnyugtához, illtve a mostani berendezkedéshez képest, hogyan lehet igazítani.

Természetesen az általam felvázolt példáktól el lehet térni.

Mert ugye egy szórakozóhelynek és egy termelő munkahelynek mindig is más lesz a nyitvatartási időzónája.

De pélául, az egyre inkább elterjedő automatizálásnak, robotizációnak, mesterséges intelligenciáknak, és úgy általában a digitalizációnak köszönhetően egyre inkább az ügyfélszolgálat, oktatás, egészségügy és szociális területek felé tud több ember elhelyezkedni. És ezek többsége olyan is, ahol szükség van a 0/24-es rendelkezésreállásra. Valóban, vannak olyan szakmák is, ahol nem lenne rossz ugyanez, mint egy szervíz, de az ilyenekben vannak olyan időszakok, jellemzően éjszaka, amikor kisebb mértékben vam rájuk szükség.

És ha már a 0/24-es rendelkezésre állásnál járunk, ezt a krédést dolgozza fel a jobb oldali tábla is. Már nem a napi, hanem a havi és éves tekintetben. Havi leosztásban a 8 és 6 órás műszak adja ki kereken 7/24-es rendelkezésre állást, viszont éves szinten (365 nappal számolva) a 12 és 5 órás műszakozás.

Persze mindig kérdés ilyenkor a szökőnap, hogy akkor azt most hogyan, hova számoljuk bele. Főleg az én elvetemült 13 hónapos extra 1-2 napos rendszeben. Hiszen kórházra, mentőre, tűzoltóra ... ilyenkor is szükség van.

Túlóra számla és szabadságolás

A fentebb fejtegetett 30 órás munkahét természetesen nem feltétlen jelenti azt, hogy egy cégnek ennek megfeleő felosztást is kell alkamaznia. Ez csak a munkaszerződéseben garantáltan biztosított, és munkavállaló szemszögéből vállalt munkaórák száma.

Azaz, ugyanúgy maradhat egy cég a mostani heti 5 napos, napi 8 órás munkakörnél, ezzel a heti 40 munkaórát követleve. De ebben az esetben, és minden egyéb túlóra esetében, a munkaszerződésben foglaltak feleltti ledolgozott munkaórák a túlora számlára kerülnének, mellyel a munkavállaló rendelkezik. Ezt kérheti, hogy fizessék ki, ez esetben adóval terhelve, vagy kiveszi, mint lecsúsztatott szabadnapot (nem szabadság!).

Ezt már részben a magyartörvényekben is bevették, csak sajnos inkább a munkaadó érdekeit szolgálja, mintsem a munkavállalóét.

A szabadságok tekintetében is lehet egy újítást bevezetni akár. Miszerint a ledolgozott órák / napok alapján generálódna a szabadság is. Ez a mindenkori alap szabadságra vonatozik, nem számít bele a gyermekek, vagy egyéb okok alapján járó extra szabadságokra.