Új választási és politikai rendszer

 Mi a probléma a mostani rendszerrel?

Először is, hogy aránytalan. Figyelmen kívül hagy sok mindent, és könnyen befolyásolható (csalással is).

Hogy régi, elavult dolgokra alapoz. Mint az ideológiák (jobb-bal oldal). Ehhez még több más ideológiákat is párosít, amik egyébként teljesen függetlenek lennének, csak kifacsarják őket, hogy rosszként állíthassák be.

Ugyanezen ideológiák felhasználásával elhitetik velünk, hogy ezek mentén jobb lehet, ha ugyanilyen ideológiákat vallók vezetik az országot. Elméletileg. Aztán közben meg maximum a látszatát tartják fennt.

Továbbá a vallási oldalt is ugyanígy használják fel. 

Tehát maga a párt rendszer elavúlt, hülyeség. Miért egyetlen egy arccal ellátott, állítólagos ideológiát képviselő ember csoportra (pártra) kell nekem szavaznom? 

Az arcomba nyomják Orbánt (Fidesz), Dobrev Klárát (DK), Gyurcsányt (MSzP), Donát Annát (Momentum)… Közben meg jó formán egyetlen egy másik embert sem ismerünk meg a pártból, pláne nem azt, hogy ha ők nyernének, kik milyen pozícióba kerülnek majd, és mi lesz a feladatuk. 

Igen, kell leadniuk egy személyi listát, kormány alapításhoz, de ezt egyáltalán nem kötelesek betartani, és még csak azt sem, hogy kinek milyen munkaköre, feladata lenne... Simán csak egy lista. 

Szóval, részemről felejtsük el a pártokat. Hiszen nem filozófust keresünk, hanem a közügyek ellátására embereket. Akiket nem a kinézete, vallása, neme, szexuális beállítottsága, ideológiája.… alapján kéne megítélni, hanem a tudása és tettei alapján. Ahogy azt bármely munka esetén is (kéne). 

Tehát a választási rendszerrel a lefőbb probléma, hogy alig pár ember dönt a módszerről. Igen, szavazni a teljes parlament szavaz (199 ember), de ott már csak annyi dől el, hogy az új ötletet (módszert) elfogadjuk, vagy marad a legutóbbi. De valójában alig pár fő dolgozza ki a soron következő választási rendszert. 

Szóval, sem a módszer kidolgozása, sem a módszerek közül való választás sem szabad választás. Mindig is az aktuális kormány munkája és döntése. Főleg, amióta ⅔ van…

De akkor mi lenne a megfelelő eljárás? 

Választási rendszerek választása

Egy szabad rendszer. Egy online felület, ahova bárki feltöltheti a választási rendszer ötletét. (Nyilván a mostani és bármely régebbi rendszert is be lehet adni) Ezt bárki, bármikor megteheti. Ezen ötletek aztán elévülés nélkül bent maradnak a rendszerben.

1) Választási rendszerek elbírálása

Amikor kiírása kerül a választási rendszer, akkor azt megelőzően, első körben a választást megelőző 2 hónappal, egy hónap áll rendelkezésre az addig az időpontig bekerült választási rendszerek elbírálásra. értesítést kapnak a felhasználók (szavazattal rendelkező állampolgárok), hogy a beérkezett szavazási metódusokat értékeljék (újra). Mely 3 státuszban állhat:

- Nem jó / tetszik 

0 Nem tudok, nem akarok dönteni 

+ Jó, megfelelő, elfogadható 

Alap esetben mindegyik 0 értéken áll, és amíg azt nem módosítja (először!). Ha már korábban változtatott rajta, akkor azon az értéken fog állni az aktuális választási rendszerek bírálásakor. Ez esteben is módosíthatja, de mindenképp kell egy megerősítés a döntésről, azaz egy [OK] / [Kész] gombbal.

Az első kör lezártával lesz látható a -/0/+ %-os arány, azért, hogy minimalizáljuk a befolyásolást. (ne a többség szava alapján döntsön). Azon metódusok, melyek legalább az 50%+1 fős + értékelést elérik, bekerülnek a második fordulóba. 

Ha nem kap kellő számú metódus elegendő %-ot, akkor a legnagyobb 3 %-ot kapó metódus kerülne tovább a második körbe.

2) Metódus kiválasztása 

Ebben a szakaszban pontozzuk a bekerült metódusokat. A bekerült metódusokat sorrendbe állítással értékelhetjük. Ahol az 1-es a legjobb és a magasabb értékkel csökken az értékelési ráta.

Legalább egyet/hármat sorszámmal kell ellátni, a többi X-elhető, azaz 0 pontot adunk annak/azoknak. 

Majd fordított sorrendű pontszámot kapnak a metódusok. (Azaz 7 metódus esetén az első helyre értékelt 7 pontot a második 6-ot … kap.) 

Azzal a metódussal kell az aktuális kormánynak a soron követelő választást lebonyolítania, amelyik a legtöbb pontot kapta. Döntetlen esetén az nyer, amelyik régebben volt alkalmazva, vagy még soha. 

Ha még így is döntetlen lenne, az amelyik a magasabb mázli faktort kapja még az egész folyamat elején (Tehát még az előtt, hogy bárki is egy sorrendet állíthatna be). 

Erre egy hét áll rendelkezésre.

3) Kiegészítő rendszerek kiválasztása

A kiválasztott metódushoz akár kiegészítő rendszerek is kerülhetnek. Ilyen, például az én ötletem, a pártrendszerekhez:

Üres párt metódus:

Azaz a nem szavazók szavazata kerülne az Üres Pártba. Innentől kezdve, minden ugyanúgy folyik le, mint ahogy az a fő metódusban van. Azaz az Üres Párt a nem szavazók után kapna mandátumokat, melyek a gyakorlatban üres székeket generálna a Parlamentben, melyek után a szavazásoknál örökös tartózkodással szavaznak.

5%-os bekerülés:

Szükséges-e az 5% a Parlamentbe kerüléshez? Szerintem nem. Ha kevesebb százalékkal is tud valaki mandátumot szerezni, akkor miért ne? Ezzel is nehezítve a 2/3-os arány elérését.

Erre újabb egy hét áll rendelkezésre. Az első fordulóban leírtak szerint, azaz a - / 0 / + szavazással, és az 50%"1 szavazat eltérésesével az életbe léptetéshez.

4) A választás előkészítése 

Erre az aktuális kormánynak további 2 hét áll rendelkezésre, hogy előkészítse, és egy nap alatt lebonyolítsa a választásokat a megszavazott főmetódus és kiegészítő metódusok alapján

5) A választások lebonyolítása

Mivel itt nagyon érzékeny adatokról van szó, ezért az adatok biztonsága az egyik legfontosabb dolog. De közben meg fontos az adatokhoz való hozzáférés is. Ráadásul több formában, szinten. Egyrészt az egyén saját adataihoz, és a központnak is az összesített adatokhoz. Ehhez először is egy legalább 2 lépcsős bejelentkezésre van szükség!

Ebből látszik, hogy leginkább digitális megoldásban gondolkodok. De valóban, gondolni kell azokra is, akik nem tudják, vagy nem akarják a digitális eszközök használatát igénybe venni.

Ha valaki papír alapon kíván szavazni, ahhoz is generálni kell egy QR kódot (amit a digitális szavazásnál is megtörténik, csak nem feltétlen kell a QR-kód közvetlen használatát igénybe venni, közvetetten is regisztrálható), amit viszont a szavazóbizottságnak aktiválnia, és lezárnia is kell.

Az aktiválás egy egyszerű beszkennelés, melyet követően 5-10 perc áll rendelkezésre a felhasználáshoz.

Ha az "urna" egy digitális beolvasó, ami nem csak a QR kódot zárná le, hanem a kitöltött papírt is azonnal digitalizálná. Így nem kéne azt manuálisan bevinni. A beolvasót az urna lezárásával egy másik urnára lehetne átrakni.

Az adatok tárolása egy blockchainben (azaz blokkláncban) történne letárolásra, így minimalizálva az illetéktelen beleavatkozást. Így a megfelelő azonosítóval, mindenki hozzáférhet a saját adataihoz, miközben mások nem, és a központ is hozzáférhet a megfelelő adatokhoz anélkül, hogy tudná, hogy az kihez is tartozik.

A blokklánc alkalmazásával egyértelműen kiiktatható a központi beavatkozás és egyoldalú befolyásolás. Másrészről a szavazat számlálók befolyása is minimalizálva van, mivel leginkább csak a személyek visszaigazolására szorulna vissza a tevékenységük, illetve a szavazóhelyiségben a segítség nyújtásra. Ugyanis a szavazatok mind digitálisan egy-egy blokkba kerülne lefűzésre, melyben csak maga a leadott szavazat lenne nyilvános adat, így azt, hogy kihez tartozik, nem követhető vissza. Valamint az összeszámlás egy egyszerű összegző program is képes végrehajtani. Azaz, a nyílt adatokhoz bárki hozzáfér, és egy táblázatkezelő programmal is könnyedén ellenőrizheti, hogy a valós adatokkal számol e az aktuális kormány.

És mindezek lehetővé teszik, hogy akár otthonról, vagy mobil telefonról lehessen szavazni. Azaz bárhol a világon, ahol van internet hozzáférés, és kellő azonosítás (felhasználó + jelszó [Ügyfélkapu], telefonos visszaigazolás [SMS, applikáció, e-mail], eSzIG). Ennek folyamatát bárki, bármikor kipróbálhatná, hogy amikor éleben kell használni, ne kelljen aggódni, szorongania miatta.

De nem csak a szavazók lehetnek bárhol, hanem a szavazók azonosítását végző személyek is. Bár ez ma már automatikusan is, számítógépekkel is elvégezhető akár.

A szavazók értékelhetik is a felügyelő, lebonyolító személyeket, gépeket is, ezzel a jövőbeni megbízhatóságukat is deklarálni lehet.

És a köztes megoldás, hogy a helyi központban történő, személyes szavazás estén tablettel ellátott, szavazó fülkék lehetősége. Itt a QR-kód felhasználásával lehetne a szavazatot érvényesíteni.

Online népszavazás

A fent leírt választási rendszerek választásához hasonlóan akár népszavazást is lehetne kezdeményezni, ugyanabban a rendszerben.

1) Ötlet, kérdés beadása

Bárkinek, bármikor lenne lehetősége egy ötletet, vagy kérdést beadnia. De ez nem feltétlen jelenti, hogy mindenkit érint a dolog! Azaz, nem feltételen országos népszavazásra kell gondolni. Lehetőség lenne kisebb területre korlátozott szavazásra is. Regionális, megyei, település szintű szavazásra is lehetőség lenne. Így ezt is meg kell adni az ötlet, kérdés beadásakor.

A beérkezést követően automatikusan mindenki értesítést kap arról, hogy bejött egy újabb népszavazás.

A digitálisan nem élők miatt is, és azért, hogy ne legyen feleslegesen sok idő a népszavazásokkal történő foglalkozás, így heti szintre bonthatjuk ezt.

Pontosabb, a beérkezéseket egy hétig gyűjtjük, azán erről mennek ki az értesítések egyben. 

A levelek kézbesítési ideje miatt, nekik kevesebb idejük marad, de így is kellő időt biztosítva számukra is a szavazásról.

2) Az ötletről, kérdésről döntés

Ahogy azt a választási rendszernél is láthattuk egy egyszerű - / 0 / + szavazással döntünk arról, hogy akarunk e foglalkozni a beadott szavazással. Itt is az 50%+1 fő az alap szükségesség a továbbjutáshoz, de akár lehet könnyített 33%, vagy nehezített 67% elérésre is lehetőség van. Utóbbi például az EU csatlakozás, vagy kilépés lehetősége esne.

3) Kiegészítő ötletek, kérdések

Azért, hogy ne kelljen külön foglalkozni minden ötlettel, ha valaki bead egy ötletet, és úgy döntünk, hogy foglalkozzunk is vele, akkor lehetőséget kapunk arra is, hogy azt kiegészítsük. Így az adott témát jobban körbe járhatjuk, jobban lefedni azt.

Ezen kérdések, ötletek beadására egy hét állna rendelkezésre. Azt követő héten pedig ezek bekerüléséről szavazni, szintén a -/0/+ rendszerben, és az 50%+1 eredményesség tovább jutáshoz.

4) Szavazás

Az ezt követő két hét állna rendelkezésre a kész népszavazás kitöltésére.

Bármely résznél is járjunk, csak is digitális megoldásban lehetne a szavazásokat leadni. Ehhez, akik nem tudják, vagy akarják otthon/mobilon megoldani, számukra lehetőséget biztosítanánk minden város-/faluházán, okmányirodában, és egyéb önkormányzati intézményékben. De nem csak egy-egy számítógép lenne kihelyezve, ahol ez megoldható, hanem, ha valakinek szüksége van rá, akkor személyi segítségnyújtást is kaphat.

5) Megvalósítás, életbe lépés

A szavazás lezárását követően az illetékeseknek alapesetben egy hónapja áll rendelkezésre, hogy azt érvénybe léptessék, megvalósítsak. természetesen a megvalósítás nehézségétől függően ez kibővülhet.

Közbeszerzés

A közbeszerzés kicsit összetettebb kérdéskör már.

Költségvetés

A fejlesztésekre szánt összeg(eke)t meghatározzuk országosan. Ezeket lehet különböző csoportokra bontani, de nem feltétlen szükséges. Mint közlekedés, épület, köztér ... fejlesztés.

Aztán ezeket az összege(ke)t lebontjuk kisebb területekre:

• Régió (7)
• Megye + Budapest (19+1)
• Agglomeráció (járás) + Budapest kerületei (174+23)
• Település  (3 154)
• Közterület

Amikor a közbeszerzési ötleteket benyújtják, akkor annak méretével a területi besorolás is megtörténik. Így az is, hogy mekkora költségvetési keretből lehet lekérni hozzá összeget.

A költségkeret lebontása viszont nem tisztán lakosság, hanem lakosság és terület arányosan kell, hogy történjen.

Azaz, egy kis falu, ahol csak 300-an laknak ne túl kevés pénz jusson. Általában a kisebb lakosú településekhez több föld tartozik, egy a lakkoság/terület javít ezen. A városokhoz pedig jellemzően kevesebb terület tartozik, de ott pedig jóval nagyobb a lakosság, oda azért kerül sok pénz.

Így a terület (100×km²) plusz a lakosok száma aránya határozza meg a költségek eloszlását. 

Régiós felosztás

Ennek fényében a régiós felosztás így alakul:

Számadatokban:

Itt látható, hogy mind a tisztán területi vagy a tisztán népesség alapú, pláne a népsűrűség alapján nagyon aránytalan elosztást adna ki. Viszont a  100×km²+lakosság arány kellően megfelelő eloszlást ad ki.

De nézzük meg ezt a megyei eloszlásban is, hogy biztosabbak legyünk eme képlet hasznosságában:

Megyei felosztás

Számadatokban:

Eltérések, arányok

Itt látható négy szint egység alapú átlag eloszlása (középső sorok), és a minimum valamint maximum eloszlás, valamint azok az átlagtól való eltérése, és az, hogy melyik területi egység tartozik hozzá.

A település szintű eloszlásban nagyon nagynak tűnhet elsőre a Hódmezővásárhelyhez tartozó leosztás, de tegyük hozzá, hogy a legnagyobb lakosú település lista 22 helyén áll a 42 ezres lakosság számmal. Viszont, ami miatt ekkora eltérést ért el, az valójában a hozzátartozó terület mérete. Ez az országban a második legnagyobb (48 798 km²), Budapest (52 513 km²) után.

A település szintű felosztásnál a legkisebb százalék, a 0,001614% nagyon kevésnek tűnhet. De ha 1 000 000 000 000 Ft (Ezer-Milliárd Forint) esetén is, 16 139 077 Ft jut a legkisebb településnek, Újbaroknak, mely csupán 1490 km² és 395 lakossal bír.

Másrészt, hogy ne korlátozzuk, és elősegítsük a fejlesztéseket, így fél év után egy szinttel feljebbről hívhatóak le a pénzek, illetve háromnegyed év után ismét egy szintet feljebb lép a költségvetés elérhetősége.

Azaz, egy közterület szintű project, mondjuk egy játszótér építése, vagy felújítása fél év után már nem a közterület szintre meghatározott, hanem a település szintre kiosztott (és megmaradt) költségből, míg háromnegyed év után pedig már az agglomerációs térségre szánt pénzből kérhető le.

Egyéb források

Ha ismét elérhetőek lesznek EU-s pénzek, akkor az is megjelölhető, mint forrás igény.

Másrészt az elfogatott költségvetés központi lehívása csökkenthető egyéni, vagy céges adakozással.

1) Ötlet benyújtása

Az első kör itt is egy ötlet, igény benyújtása. Ötletet benyújthat magánszemély, cég, önkormányzat, vagy minisztérium is.

Itt a területi besorolás a lekérhető költséghatárt is meghatározza.

Ugyanúgy, ahogy a népszavazási rendszerben, itt sem fogja országosan érinteni a lakosságot egy-egy beruházás.

A beküldést követően automatikusan mindenki értesítést kap arról, hogy bejött egy újabb fejlesztési, építési, felújítási tervezet.

Ezeket is heti szinten, a népszavazással együtt gyűjtjük, és egyben kerülnek kiértesítésre, a népszavazásnál már leírt módon.

2) Döntés az ötletekről

Ebben az esetben is az egyszerű -/0/+ szavazással döntünk arról, hogy foglalkozzunk e az ötlettel. 

Ez esetben is, ha átmegy az első körön az ötlet, akkor jöhetnek a kiegészítő, kivonó, vagy változtató ötletek ( + / - / Δ).

A benyújtott kiegészítésekről is szavazunk az egyszerű módon (-/0/+).

3) Cégek indulása

Az elfogatott alap és kiegészítő ötletek adják meg végül az elkészítendő projektet. Ennek a kivitelezésére pályázhatnak a cégek. 

A pályázat beadásakor költségvetési leírást is beadnak, ahol az anyagköltségek, munkaköltségek, és a nyereség is fel van tüntetve. Továbbá a tervezett kivitelezés ideje.

4) Kivitelező kiválasztása

Ezek , és a cég értékelési rátája alapján az érintettek sorba állítással döntenek a kivitelező kiválasztásáról.

Ha például 7 cég indul egy projekt kivitelezéséért, akkor az első helyre sorolt cég 7 pontot fog kapni, a második helyen álló 6-ot és így tovább. Legalább 3 besorolás után van lehetőség kiikszelni is, azaz 0 ponttal való ellátásra, ezzel jelezve, hogy az adott céget semmiképp sem javasolja valaki.

A legtöbb pontot összegyűjtő cég nyeri el kivitelezés lehetőségét. Amennyiben egyenlőség állna fenn, akkor az a cég kapja a lehetőséget, aki régebben nyert el pályázatot, vagy még soha sem. Ha netán még így is egyenlőség maradna, akkor az előre generált mázlifaktor döntene.

5) A kivitelezés

A nyertes cég igy megkezdheti a kivitelezést. A folyamatos és mielőbbi megvalósítás érdekében a cég havonta a munkabér, és beszerzés után a számlákat feltöltheti a rendszerbe, és azok egy rövid (alapesetben maximum 24 órán belül)  kifizetésre is kerülnek.

Ez biztosítja azt, hogy a megbízást időben elkészítsék. Illetve, ha valamilyen okból kifolyólag a cég nem tudná folytatni a kivitelezést, akkor se essen el a cég a kiadásit fedező bevételektől, ezzel is csökkentve a nehézségeit. Másrészt így a fennmaradó részt megvalósítására azonnal kitudunk írni egy újabb pályázatot.

Továbbá, az időben történő megvalósítás érdekében, az pályázatban meghatározott kivitelezési időn túl a kivitelezési tervezett idő 10%-a alatt a nyereség százalékosan időarányosan csökken. Egyfajta ködbérként. Ez természetesen csak az önhibára vonatkozó okok miatt kerül felróvásra. Ha önhibán kívül csúszik a kivitelezés, mint például a COVID, vagy egy gazdasági válság, akkor nem történik nyereség csökkentés arra az időszakra.

6) Értékelés

A projekt lezárását a megvalósítás befejezése jelenti. Ezután a kivitelezést az elkövetkezendő egy hónapban lehet értékelni. Egy [-5, -4, -3, -2, -1, 0, 1, 2, 3, 4, 5] skálán.

A céget viszont bármikor! Tehát, ha mondjuk hónapokkal, netán évekkel később kiderülne valami a kivitelezéssel kapcsolatban, akkor az embereknek lehetősége van a cég/projektet leértékelni, így ha később ismét pályázatot adna be, látják majd, hogy alacsony a megítélése, ezzel befolyásolhatják azt, hogy újabb megbízást kapjon.

Parlamenti felosztás

Miniszteri pozíciók

Előre definiált miniszteri pozíciók, mint az 

1. oktatási
2. közlekedési
3. egészségügyi
4. agrár
5. hadi
6. gazdasági
7. fejlesztési
8. népességi
9. kulturális
10. belügy
11. külügy
12. igazságügyi
13. pénzügyi
14. innovációs
15. Miniszterelnök

Mindegyikhez definiált feladatkörök, felelősségi körök és ható körkörökkel.

Azaz, hogy kinek mi a kötelezettsége, mik a lehetőségei és mik a következményei a tetteinek.

Területi képviselők

Ahogy most is, területi felosztás alapján kerülnének be a parlamentbe. Viszont ezen kerületeket terület/lakosság alapján kell felosztani. Azaz, minél inkább egységes kerületek létrehozása, közel azonos lakossági rátával.

Viszont ezt nem csak belföldi területekre korlátoznám. Azaz a külhoni magyarok is képviseltethetnék magukat a magyar parlamentben. De a külképviselők csak is a teljes magyarságot, vagy a csak a külhoni magyarokat érintő dolgokban vitázhatnak, szólhatnak hozzá, és szavazhatnak.

A külképviseletet akár egyszerűsített ország / magyar lakosok arányában is meghatározhatók a képviselők száma. Azon országok, ahol túl alacsony az arány 1 képviselő indításához, azokat összegezve egyéb országok csoportba kerülnek és így akár több képviselőt is választhatnak, ha az emberek száma ezt indokolttá teszi.

Csoport képviselők

Továbbá a kisebbségek is létszám arányosan szintén választhatnak maguknak képviselő(ke)t. 

1. siketek és nagyothallók
2. vakok
3. autisták
4. mozgás korlátozottak
5. értelmileg akadályzottak
6. beszédhibások
7. DISZ-esek
8. nem bináris neműek / szexualitásúak

De a nyelvi, vagy nemzetiségi kisebbségek is ugyanígy indíthatnak képviselőket. Minden egyes csoport legalább egy, de létszám arányában akár több képviselőt is indíthatnak.

1. Cigány
2. Német
3. Román
4. Szlovák
5. Horvát
6. Szerb
7. Ukrán
8. Lengyel
9. Bolgár
10. Görög
11. Ruszin
12. Örmény
13. Szlovén

Az első két csoportnak van esélye nem egy, hanem 2-3 képviseleti helyet szerezi. Így 15 helyet mindenképp fenn kell tartani a kisebbségi képviselet számára.

Parlamenti patkó

Ennek fényében a 15 miniszteri, 15 nyelvi, és 10 egyéb kisebbségi helyet fenntartva a 199 helyből marad 159 hely marad. Ezt oszthatják fel a különböző választási rendszerek. A mostani a területi és párt képviselők között.

Én a 159 helyet a területi/lakosság alapon belföldön és magyar lakosság/ország között osztanám fel.

Értékelés és fizetés

A fizetése a politikában dolgozóknak (országos képviselő, polgármester, miniszterek...) három plusz egy részből álljon össze.

A plusz egy: Legyen egy pozíció szorzó (PC), mely lehet egy táblázat alapján, vagy egyszerűen egy százalék a pozícióhoz tartozó lakosok száma alapján. De minden esetben 1 és 4 közé essen.

Akkor a három összetevő:

Alap jutalék (AJ): A mindenkori minimálbér (MB) + egy negyed PC. (1,25->2 MB)

Idő jutalák (IJ): Az aktív hónapok száma osztva 240-el (20 év hónapjainak száma), maximum 1. (0-->AJ MB)

Értékelési jutalék (ÉJ): Egy egyszerű 

- : Nem végzi jól a dolgát.

0 : Nem tudom, nem akarom értékelni

+ : Jól végzi a dolgát 

 

értékelés pozitív értékeléseinek aránya. (0-->AJ MB)

Az alábbi képlet alapján lenne a havi fizetés:

MB × [ 1 + PC ( 0,25 + IJ + ÉJ ) ]

Így a legkisebb hatókörű pozíciók, mint egy falu polgármestere, 1,25 MB-től a 3,25 MB-ig kereshet, míg egy miniszter, 2 MB-től a 10 MB-ig. 

De az értékeléssel nem csak a fizetést lehetne  befolyásolni, hanem visszahívásra is lehetőség lenne.

Azaz, ha  negatív értékelések elérik az 50% + 1 főt, akkor automatikus visszahívásra kerülne sor.

Ügyintézés

Az ügyintézésben is sokat segítene, ha az összes (állami) ügyintézést városonként egy helyre szerveznénk. Azaz egy-egy központi ügyintézőközpontokat létrehozni, ahol mindent helyben meg lehet oldani. Mindegy, hogy autó, rendszrám, lakcím, egészségügyi... bármi ügyről is legyen szó. Pluszban legyen helyben posta is.

Valamint mindent lehessen online is intézni.

Illetve, a kisebb településeken, például egy 200 fős faluban a városházán legyen egy-egy segédügyintéző. Akinek nem kell mindenhez értenie, sőt akár semmihez sem (nincs szakterülete), de mindenben tud segíteni. Legyen ott egy számítógép, amin keresztül, bárhonnan az országból egy szakértő bejelntezik, és ő adja a szaktudását az ügy intézéséhez (már, ha szükséges), és a segédügyintéző a dokumentumok digiztalizálásában, feltöltésében, formulák kiadásában, személyazonosság igazolásában segít leginkább.

Ezzel sokat lehet időt és pénzt is spórolni.

Egyrészt, mert nincs szükség annyi közintézményre, másrészt nem kell az embereknek annyit utazniuk, és várniuk.
tehát egyéni és rendszer szinten is sokat lehet spórolni.

Továbbá a biztonság és az adatkezlési szempontokat sem szabad figylemen kívül hagyni! Először is a személyes adatok legyenek titkosítva tárolva, melyhez csak az egyén, akihez tartozik és az ügyintézők férhessenek hozzá. De! És ez egy erős de! Minden egyes alkalommal, amikor valki hozzá akar férni az adataimhoz, kapjak róla értesítést, és kelljen hozzá engedélyt adnom! Ez az engedély lehet egyszeri, vagy időkorlátos. De sose állandó!

Bejelentkezéshez eSzIG és/vagy Ügyfélkapura legyen szükséges.

Adatok kezelésénél mindig legyen lehetőségem adatonként és/vagy adattípusonként engedélyt külön-külön is megadni (az ügyintéző számára).

Ehhez használhatom a saját készülékemet (számítógép, telefon), vagy az ügyintézőközpontban (városházán) egy számítógépen, tableten.